Közös fellépést javasol a nyugdíjasok érdekében a Magyar Szociális Fórum

     Az elmúlt években gyökeres változásokon ment keresztül a nyugdíjrendszer. Eltűntek belőle a korhatár alatti ellátások, mint pld: a fegyveres testületek, a bányászok, vagy a veszélyes munkakörben dolgozók korkedvezményes nyugdíjazásának lehetőségei, de a rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíj fogalma is törlődött a szótárból. A rokkantakat duplán sújtotta a megszorítás, mert a pénzellátásaikat is jelentős mértékben lecsökkentették. Ők a legnagyobb vesztesei a nyugdíjrendszerben bekövetkezett változásoknak, mert a rokkant évek jogfenntartó szolgálati idejét is megvonták a rokkant évek teljes időtartamára, visszamenőleges hatállyal is.

     Tovább nehezíti a nyugdíjszerű ellátásban részesülők életét, hogy a kormány megszüntette a svájci indexálást, mely a mindenkori (januári) nyugdíjemelések mértékének meghatározó eleme volt. Helyette már, csak inflációkövető emelésben részesülnek a nyugdíjasok, mely hosszútávon az idősek elszegényedésével jár. A nők 40 éves jogviszonyú nyugdíjba vonulási lehetősége – melyet a jelenlegi kormány vezetett be – sikeresnek mondható, hiszen eddig kb. 260 ezren igényeltek így öregségi nyugdíjat, sőt, egyre többen élnek ezzel a lehetőséggel.

      A 2020. évi költségvetési törvényben jövőre 2,8% mértékű nyugdíjemeléssel és 4% mértékű GDP növekedéssel számolnak. Utóbbi, lehetőséget nyújthat arra, hogy 2020. évben is lesz nyugdíjprémium az idősek számára. Azonban a nyugdíjprémium, csak egyszeri juttatás, mely nem, vagy alig fedez az idősek számára egy-egy rendkívüli kiadást.  

      Sajnos a negatív intézkedések hatása hosszú távon is érinti a nyugdíjrendszert az egyre elöregedő társadalmunkban. A fiatalok talán még bele sem gondoltak abba, hogyan kerülnek majd beszámításra az öregségi nyugdíjuk kiszámításánál a magán nyugdíjpénztári befizetéseik, melyeket elvett tőlük az állam. Ugyanis, a beígért egyéni nyugdíjszámlák azóta sem készültek el, és valószínű, hogy már nem is fognak. Most, még egyelőre nyugalom van, a fiatalok nem is gondolnak a nyugdíjas évekre. Ekkora csalódás után, ugyan ki tudná rávenni őket még egyszer arra, hogy takarékoskodjanak a nyugdíjas éveikre előre és tudatosan? Pedig a szakértők, és maga a Pénzügyminiszter is, az öngondoskodó takarékosság fontosságát hangsúlyozzák a nyilatkozataikban.

     Az EUROSTAT által nemrég közzétett népesedési jelentés borúlátó prognózisa szerint, az EU tagállamoknak szembesülniük kell pár évtizeden belül a riasztó demográfiai jövőképpel. A magyarok rossz egészségi állapotát tükrözik a halálozási statisztikák is. Az öregségi nyugdíjkorhatár tovább emelése nem lehet a cél akkor, ha a 65 éves nyugdíjkorhatárt úgy érik el az emberek, hogy már 60 év felett megromlik az egészségük. Általában 5-10 évet töltenek el nyugdíjasként úgy, hogy „még élnek”, de a magyarok 75 éves átlagéletkora mellett nem szabadna nyugdíjkorhatár emelésben gondolkodni, mert a munkából, egyből a temetőbe kerülnének az idősek. Ugyanis, nyugdíjas korban, már csak 5-6 évet töltenek el még valamennyire egészségesnek mondhatóan az idősek.

     Nemcsak a rossz egészségi állapotunk aggasztó, hanem a fiatalok elvándorlása is, hiszen több százezer fiatal él és dolgozik külföldön. Óvatos becslések szerint félmillió és egymillió között lehet a számuk, ami azért is aggasztó, mert ezek a járulékfizetők nem a hazai nyugdíjkasszát és egészségügyi ellátórendszer finanszírozását gyarapítják, hanem idegen országokét. Hivatalos statisztikákat nem véletlen, hogy nem látunk erről sem. A fiatalok elvándorlása nemcsak a hazai munkaerőhiányt gerjesztik, és nemcsak az állami költségvetés bevételi forrásait szűkítik, hanem erkölcsi károkat is okoznak a családok kettészakadása miatt. Főleg azok a nyugdíjas szülők sínylik meg ezt a kényszerhelyzetet, akik súlyos betegségekkel küszködnek. Nekik nincs lehetőségük hosszabb távon a családhoz külföldre költözni, mert nem tudják rendszeresen igénybe venni a méregdrága egészségügyi ellátásokat egy idegen országban.

     Az elmúlt napokban a szakértőkön és az ellenzéki pártokon kívül a kormány is nyilatkozott a sajtóban megjelent hírre, mely szerint 72 évre kellene emelni a nyugdíjkorhatárt ahhoz, hogy a nyugdíjrendszer hosszútávon is finanszírozható legyen, ettől volt hangos a média. A 72 éves nyugdíjkorhatár képtelenség lenne, mert a magyarok átlagos életkora 75 év, vagyis mindössze 3 évet tölthetnének nyugdíjasként. A nyugdíjkorhatár felemelésének elvetését, a kormány egy bravúros nyilatkozatával indokolta, hogy miért nem szándékozik tovább emelni az öregségi nyugdíjkorhatárt, melynek lényege ez volt: „A kormány nem tervezi és nem is szándékozik felemelni az öregségi nyugdíjkorhatárt, mert úgy gondolja, hogy az idősek ellátásában a családnak is fontos szerep kell, hogy legyen. A családnak is ki kell venni a részét az idősek ellátásból.”Magyarán, itt jön be az Alaptörvényben megfogalmazott szülőtartási kötelezettség, és az idős, beteg családtagról való gondoskodás, mely az állam felelősségét részben, illetve fokozatosan áthárítaná a családokra. Az állam helyett majd a család pótolja az alacsony nyugdíjemelés miatt kieső jövedelmet, és a család a segélyes otthonápolási díjjal majd megoldja az idős szülő gondozását is? Ezzel az állam a saját felelősségét a családokra hárítva és kiosztva, letudja a kötelezettségét. Nem is igyekszik a forráshiányokat pótolni a nyugdíjkasszánál, az egészségügyben, vagy a tartósan beteg hozzátartozók otthonápolásának díjazása területén sem? Nem, mert ott lesz majd szerintük a család, aki az állam helyett ezt megteszi, és a feladatokat elvégzi. A család rá lesz kényszerítve az Alaptörvény által, hogy ezeket a feladatokat elvégezze még akkor is, ha a fiataloknak dolgozni kell. Akkor is, ha a család meg lesz terhelve a családalapítással, a gyermekneveléssel, az önálló otthonteremtéssel, és a 65 éves korig tartó munkavégzéssel. Az idősotthoni férőhelyek számának növelése sem prioritás, hiszen az állam nem tervezi a finanszírozáshoz szükséges pénzforrások bővítését. Kihalásos alapon, több évi sorban állással lehet csak bejutni a várakozóknak ezekbe az intézményekbe.

     Az elmúlt öt évben összesen kb. 12-13% mértékű volt a nyugdíjak emelkedése, ugyanakkor a bérek - évenkénti kétszámjegyű emelkedése miatt - összességében 60-65%-al emelkedtek. Ha nem szüntette volna meg a kormány a svájci indexálást, akkor ez a képlet így nézne ki az elmúlt öt évben, hogy: A béremelkedések fele, az 30-32% lenne, és az átlag évenkénti 2,4 -3,4 % mértékű infláció fele, az 1,2-1,7% mérték lenne, tehát összesen 31,1% - 33,7% mértékű nyugdíjemelés járt volna a nyugdíjasoknak, szemben a 12-13% mértékű nyugdíjemeléssel. Tehát, a nyugdíjasok mindössze kb. egyharmadát kapták annak a nyugdíjemelésnek, ami valójában járt volna nekik, ha a kormány nem szüntette volna meg a svájci indexálás alapján számított nyugdíjemelés mértékét 2013. évtől. Ennek ellenére a kormány azt hangoztatja, hogy „a nyugdíjasok meg vannak becsülve és a nyugdíjak reálértéke állandóan nő”. Az igazság viszont az, hogy az élelmiszerek és a szolgáltatások árai, valamint a gyógyszerárak emelkedése messze meghaladja a nyugdíjak emelkedésének mértékét. Míg hazánkban a nyugdíjak elértéktelenedésének a folyamatát látjuk, addig a szomszédos országokban kétszámjegyű nyugdíjemelések vannak, és a nyugdíjminimum sincs sehol olyan alacsony szinten, mint hazánkban, ahol 2008. óta nem emelkedik a 28.500, - Ft/fő/hó összegű juttatás. A szomszédos Romániában a következő másfél évben 70% mértékű nyugdíjemelést iktattak törvénybe. Ilyen mértékű nyugdíjemelésnél elmondható az, hogy ott „a nyugdíjasok meg vannak becsülve”. A magyarországi nyugdíjemelések a szomszédos országok nyugdíjemeléseihez képest fogyókúrán vannak. Fogyókúrán vannak a magyar nyugdíjasok is a rendkívül alacsony mértékű nyugdíjemelések miatt.

     A Magyar Szociális Fórum közös fellépést javasol a Nyugdíjas Szervezeteknek és Érdekképviseleteknek a kb. 2,7 millió nyugdíjszerű ellátásban részesülő honfitársunk érdekében. A magyar nyugdíjasok - akik ezt az országot építették - sokkal többet érdemelnek az inflációt követő nyugdíjemelésnél,  amit évek óta alamizsnaként nyújt nekik ez a kormány.