Budapest, 2019. április 6. szombat (MSZF)

    A szocialista-zöldpárti koalíció 750 euró (236 ezer Ft) minimálbért és 300 euró (94.500 Ft) nyugdíjminimumot akar biztosítani az Európai Unió minden olyan országában, amelyikben ennél alacsonyabb a juttatás, így Magyarországon is. Ehhez kéri az emberek támogatását a május 26-i európai parlamenti választáson az MSZP és a Párbeszéd Magyarország a jobboldal tőkepárti politikájával szemben – jelentette a Magyar Szociális Fórum arról a budapesti konferenciáról, amelyet szombaton tartottak „Munkaidő és munkakörülmények Magyarországon” címmel.

    Magyarországon milliók élnek szegénységben, mindennapi megélhetési gondokkal, kiszolgáltatottan és félelemben – hangzott el. Ezen csak úgy lehet változtatni, ha a jobboldal tőkepárti politikájával azokat a szocialista, szociáldemokrata pártokat erősítik, amelyek azt akarják, hogy az Európai Unió 2021. évi új költségvetésével megszüntessék a tagállamok közti egyenlőtlenségeket a minimálbér és a nyugdíjminimum tekintetében, és egységesen 750, illetve 300 euróra tornázzák fel az ennél alacsonyabb minimumokat – mondta Tóth Bertalan, az MSZP elnöke.

    A konferencia előadói, Andor László közgazdász, Szabó Tímea, a Párbeszéd Magyarországért társelnöke, Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, Szél Bernadett független országgyűlési képviselő, Újhelyi István, az Európai Parlament szocialista képviselője, Korózs Lajos országgyűlési képviselő és Kiss Ambrus, a Policy Agenda igazgatója átfogó képet tárt a hallgatóság elé a magyar társadalom megélhetési gondjairól, és okairól. Nevezetesen arról, hogy Orbán Viktor jobboldali kormánya a tőke javára csoportosította át a jövedelmeket, messzemenő adókedvezményben és beruházási támogatásban részesítette a monopóliumokat. (A BMW-nek adott támogatás nagyobb, mint amennyit az egészségügyre és az oktatásra együttvéve költenek.) A jobboldali kormánykoalíció először a sztrájkjogot korlátozta, majd a munkáltatók érdekében módosította a munka-törvényt, életbe léptetve a munkaidő meghosszabbításáról és a túlmunkaidőről szóló „rabszolgatörvényt” (40 százalékkal nőtt az egy dolgozóra jutó túlóra), leépítette a munkavédelmi és munkahely-ellenőrzési rendszert, fokozatosan kitolta a nyugdíjkorhatárt, szétzilálta a rokkant nyugdíjrendszert, leszállította a tankötelezettség korhatárát. Mindezt azzal a céllal tette, hogy olcsó munkaerőt biztosítson a tőkének, megfossza a dolgozókat a tőkésekkel szembeni ellenállás lehetőségétől, és elhárítsa az akadályokat a kizsákmányolás útjából. A Suzuki nem hajlandó elismerni a szakszervezeteket, a Hankook a maradék sztrájkjogot sem tartja tiszteletben, de a kormány szemet huny a törvény megsértése felett, és a nagyvállalatokkal kötött stratégiai partnerségen a nagy pénzügyi érdekcsoportoknak való lefekvést ért. Figyelmen kívül hagyja a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) ajánlásait is. Orbánék pozitív fejleményként tüntetik fel a szociális állam leépítését, és szembeállítják a munkát a tanulással – hangzott el.

    A politika nem arról szól, hogy megfékezzék a „kapitalista fenevadat”, hanem arról, hogy olcsó munkaerővel etessék – mondta Kiss Ambrus.

    Ennek a politikának a következtében égbekiáltó jövedelmi egyenlőtlenség teremtődött: a felső 10 százalék akkora jövedelemhez jut, amekkorához a társadalom kétharmada együttvéve. Megtévesztő a kormány állítása, miszerint az átlagbér 340 ezer Ft volna, valójában a munkavállalók kétharmada a 230 ezer Ft-ot sem keresi meg. A bérek nem csak a nyugat-európaiakhoz képest mutatnak óriási eltérést, hanem leszakadóban vannak a többi kelet-európai országokhoz képest is. A regisztrált munkanélküliek fele semmilyen ellátásban sem részesül. A torzulásra jellemzően egy segédmunkás annyit keres, mint egy diplomás tanár.

    A kialakult állapotokat a társadalom elöregedése és a kivándorlás következtében előállt munkaerőhiány súlyosbítja. A Hankooknál pl. mongol munkaerő foglalkoztatásával pótolják a hiányzó magyart, egyszersmind törik le a magyar bérkövetelést. A mongolokat reggel 4 órától 23 óráig dolgoztatják, és másnap reggel 4-kor újból munkába kell állniuk – számolt róla be Korózs Lajos.

    Szó esett a fokozódó kizsákmányolás egészségügyi és társadalmi következményeiről is. A túlmunka rombolja a családok életét és megrövidíti az élettartamot. Hazánkban átlagosan 5 évvel rövidebb a várható élettartam a nyugat-európainál, és kétszer annyi a stressz-hatásra visszavezethető betegség, mint amott. Felmérés szerint az Audinál már a „rabszolgatörvény” előtt kimerültnek számított a dolgozók 70 százaléka. Általános jelenség, hogy a szülő nem tudja orvoshoz vinni a gyermekét, mert munkahelyén visszatartják túlmunkára, és közlik vele, ha nem marad, másnap már nem is kell jönnie. A munkavállaló kiszolgáltatottságban és félelemben él. Az emberek főleg a családi és a munkahelyi konfliktustól tartanak – hangzott el.

     Korózs Lajos elfogadhatatlannak minősítette, hogy az EU minden további nélkül eltűri, hogy a monopóliumok lényegében adómentesen kivonják profitjukat Magyarországról, ám amikor bérekről és egészségügyről esik szó, Brüsszel nemzeti hatáskörre hivatkozik amolyan „oldjátok meg abból, ami nálatok maradt” szellemben. „Vannak olyan multik, amelyek szinte semmilyen adót sem fizetnek sem Magyarországon, sem az EU-ban. Milliárdos állami támogatással kiviszik a pénzt” - mondta.

     A konferencia előadói szerint a megoldás abban rejlik, hogy az európai parlamenti választáson a jobboldallal szemben a progresszív szociáldemokrata, zöldpárti vonulatra voksoljanak a szavazók: szociális Európára a tőkepárti nemzetek Európája helyett. Szociális Európán értik az elosztási viszonyok munkából élő társadalmi többség javára történő módosítását. Európai minimálbért és nyugdíjminimumot akarnak. „Legyen garancia a magyar embernek olyan bérre, amelyből tisztességesen meg tud élni” – hangzott el. Mérsékelni akarják a jövedelmi egyenlőtlenségeket, a nagytőke rendes adózását, a profit megosztását akarják elérni, vissza akarják venni a közpénzből ellopott vagyonokat, és kárpótolni a Fidesz által megkárosított embereket. Új sztrájktörvényt és munkásbarát új munkatörvényt akarnak. El akarják kerülni, hogy Magyarország EU-s pénzektől essen el a jelenlegi kormánnyal szemben hozható büntető intézkedések miatt, s ezzel tovább csökkenjen a 2021-től amúgy is 23,6 milliárd euróról 17,9 milliárdra apadó juttatásunk. „Mélyen integrálódó Európát akarunk, együttműködni akarunk a tárgyalóasztalnál” – hangzott el.

    Újhelyi István annak veszélyére figyelmeztetett, hogy a tőkepárti jobboldal megerősödése esetén a II. világháborút megelőző békétlenség jöhet el, hiszen az európai elitek egymással folytatott versengése és harca népeiket is szembeállíthatja egymással. Meg kell őrizni Európa békéjét és biztonságát a jobboldallal szemben, meg kell védeni a szociális Európát – mondta.

     Van lehetőség változtatni, nem szabad hagyni, hogy azt tegyék velünk, amit akarnak. Összefogunk velük szemben a béremelésért a közszférában, az oktatásért, a jogállam működtetéséért, a korrupció ellen a fejlődésért, a szociális ellátó rendszer fejlesztéséért – mondta Szél Bernadett.

    Tóth Bertalan bejelentette, hogy Megújuló Magyarországért néven alapítványt hoznak létre az új baloldali politikáért.+++

 

 

 

 

   

Látogatottság

1255965
Mai napon
Tegnap
Ezen a héten
Múlt héten
Ebben a hónapban
Múlt hónapban
Összesen
472
2420
8293
1223550
81269
126327
1255965

Your IP: 54.226.73.255
2019-04-25 04:12