Tisztelt Olvasó!

Hosszú levelet kaptam nemrég egy úrtól, aki vélhetően az ATV-ben sugárzott 2018. november 20-i stúdióbeszélgetésem hatására a következőket írta bevezető soraiban:

ATV vezérigazgatója Németh Szilárd úr részére

és a Magyar Szociális Fórum elnöke, Simó Endre részére

Nem csak szeretem az ATV-t, a műsorait, a munkatársait, hanem már az elődje, a Nap TV adásait is figyelemmel kísértem, szinte függővé váltam. De ahogyan kommunikálják a hajléktalanok ügyét a törvény életbe lépése óta, az annyira elkeserít és felháborít, hogy össze-vissza kapcsolgatom a távszabályozóm, hogy erőt vegyek magamon az ATV-re kapcsolni. Ha az ATV független, objektív hírcsatornának tekinti magát, akkor nem szabadna egyoldalúan közelíteni a hajléktalanok ügyének kommunikálására, hallgattassák meg a másik oldal is. Ne csak azok kapjanak teret a műsoraikban, akik háborognak a törvény ellen, kirekesztőnek, szégyenletesnek tekintik, hanem azoknak a véleményét is tolmácsolják, akik örülnek annak, hogy nem kell aluljáróban fekvő emberek lábain átgázolva, frusztráltan beérkezni a munkahelyre és nem kell öklendezni az aluljárókban eluralkodó undort keltő bűz miatt és a sok saját ürülékében fetrengő ember látványa miatt. Kinek az érdeke konzerválni ezt az állapotot? Látszania kell a hajléktalanságnak, mert akkor megalapozottak az ellátók és alapítványoknak juttatott pénzösszegek?

Alább válaszomat olvashatja

F. úr részére

Nemrég egy ismeretlen személy odalépett hozzám egy élelmiszerboltban, és közölte velem, hogy ha továbbra is védelmembe veszem a hajléktalanokat, eltesznek láb alól. A jól öltözött 50 év körüli férfi söpredéknek nevezte a hajléktalanokat, és azt mondta, nincs mit keresniük a Föld színén. Amikor megkérdeztem tőle, miért tartja söpredéknek, aki az életéért küzd, azzal válaszolt, hogy nem csak nekik vannak emberi jogaik, hanem neki is, hiszen joga van nem eltűrni a szar- és húgyszagot az aluljárókban. Tudattam vele, hogy mi, mint Magyar Szociális Fórum embert látunk a hajléktalanban is, és kiállunk emberi jogaiért, különös tekintettel lakhatási jogára. Azt mondta erre, hogy ha ezt teszem, nem vagyok magyar ember, hanem egy mocsadék zsidó, akinek ez nem hazája, hanem csak itt lakik.

Noha ön, F. úr, fejtegetésében nem megy el ilyen szélsőségig, lehetséges végkövetkeztetésében nem is áll távol tőle. Bízom benne, hogy nem megy el odáig!

Mi nem az áldozatban keressük a hibát, még akkor sem, ha bizonyára van benne. Kiben nincs? Abban a politikában és rendszerben jelöljük meg, amely kiszolgáltatja az embert a sorsának, és ahelyett, hogy megoldást nyújtana neki, hulladékként lemond róla.

Ki állítja, hogy a hajléktalannak joga van odaszarni az aluljáróba? Ki állítja, hogy ne volna jogunk a tisztasághoz a közterületen? Ki állítja, hogy „emberi jog” a hajléktalanság? No, de miért gondolja, hogy egy tiltó törvénnyel, a közterületen való életvitelszerű tartózkodás tilalmával meg lehetne oldani a hajléktalanságot? Ráadásul pénz- és börtönbüntetéssel sújtva, aki megszegi! Hatósági eszközökkel akarnak orvosolni egy társadalmi problémát? Ahelyett, hogy fedélhez juttatnák, akit kilakoltattak és az utcára löktek? Végrehajtással mindenét elvették, író, költő, műfordítóként pedig a Fedél Nélkül maradt neki? Akit nem csak vagyonából forgattak ki, hanem gyermekét is elvették tőle, megtagadva jogát saját véréhez is?

Sajnos el kell tűrnie a szagot, F. úr, sőt még agyonfagyott embertársaink látványát is, amíg meg nem szüntetik a kilakoltatást, a hajléktalanság legfőbb utánpótlási forrását, nem iktatják törvénybe a lakhatást, nem fognak szociális lakásépítésbe, nem biztosítanak az embernek lakhatási költséget is magában foglaló megélhetést, nem teszik lehetővé a családok újraegyesítését, és nem fognak átfogó szociális rehabilitációba a leszakadt rétegek társadalomba történő visszaillesztéséért, a menthetetlenül megkárosodott személyeket pedig nem részesítik kellő egészségügyi és szociális gondozásban.

A Magyar Szociális Fórum, s jómagam azért harcolunk, hogy önnek ne kelljen elviselnie a szagot, mert a hajléktalanság megszűnik egy koherens társadalompolitika eredményeként, együtt az évről-évre ismétlődő tömeges fagyhalállal.

Dr. Simó Endre, a Magyar Szociális Fórum alapító-szervezője

2018. december 14..