Vatikánváros-Budapest, 2018. október 15. hétfő (MSZF)

    Óscar Romero salvadori érsek és VI. Pál pápa személyében Ferenc pápa vasárnap két olyan egyházi vezetőt avatott szentté, aki életét a társadalmi igazságosság és a különböző kultúrák békés együttélésének szolgálatába állította – értékelte a Magyar Szociális Fórum hétfőn.

   Óscar Arnulfo Romero y Galdámez salvadori érsek a Felszabadítási Teológiához kapcsolódó latin-amerikai népi egyházi mozgalom mártírjaként tett szert világhírnévre. Nem csak szavakban hirdetett társadalmi igazságot, hanem tettekkel is segített valóra váltásában: vezette az agrárproletárok földfoglaló mozgalmát, nagybirtokok parlagon hagyott földjeinek kisajátításában segédkezett, hogy a földművesek meg tudjanak élni. A latifundiumok tulajdonosai halálbrigádot béreltek fel ellene, és 1980. március 24-én mise közben meggyilkoltatták. „Életét adta a szegényekért, a népért” – mondta Ferenc pápa a Szent Péter téren egybegyűlt 60 ezer ember előtt, és emlékeztette őket arra, hogy Romero érseket saját egyházának főpapjai közül is megrágalmazták, sárral dobálták, megkövezték, „őrültnek és marxistának” minősítették, amiért kiállt a szegények és az elesettek mellett.

    Az AFP francia hírügynökség megjegyezte: Romero szentté avatását pápaságának utolsó napjáig megakadályozta XVI. Benedek, aki most sem jelent meg az avatási ceremónián, hanem vatikáni magányába zárkózott. Ratzinger bíboros, a későbbi Benedek pápa, a római kúria Hittani Kongregációjának vezetőjeként elítélte a népi egyházi irányvonalat, és megbüntette a Felszabadítási Teológia hirdetőit. Ferenc pápa ennek dacára felkereste őt, hogy előadja neki döntését a két egyházi férfiú szentté avatásáról.

    Pál pápa annak a II. Vatikáni Zsinatnak a letéteményese volt, amely az „új idők” szavára hallgatva leszámolt az 1958-ban elhunyt XII. Pius arisztokratikus elzárkózásával, és – XXIII. János pápa szellemi örökségének követőjeként - utat nyitott a római katolikus világegyház különböző kultúrákkal folytatott párbeszéde előtt. Nevéhez fűződött a dialógus a szocialista országokkal, köztük hazánkkal. Ő adta vissza Magyarországnak a vatikáni magyar kápolnát, oldotta meg a Mindszenty-kérdést a magyar állammal karöltve, és fogadta a Rómába látogató Kádár Jánost 1977-ben. Populorum Progressio enciklikájában VI. Pál azt hirdette, hogy a gazdaságnak az emberiséget kell szolgálnia, nem pedig kevesek hasznát. VI. Pál elődjét, XXIII. Jánost, a II. Vatikáni Zsinat kezdeményezőjét, a lengyel II. János Pál pápával együtt 2014-ben már szentté avatta Ferenc pápa.

    A Magyar Szociális Fórum úgy értékelte a két egyházi vezető szentté avatását, hogy Ferenc pápa arra akarta buzdítani a hívőket, kövessék példájukat a társadalmi igazságosság melletti kiállásra, a nem hívőknek és a más kultúrájúaknak pedig jelezni akarta, hogy az egyház kész velük összefogva küzdeni egy elnyomástól és kizsákmányolástól mentes igazságosabb társadalmi rendért.+++