Budapest, 2018. július 14. szombat (MB)

     Az amerikai és az orosz elnök hétfőn esedékes nyolc órás tanácskozása új fejezetet nyithat a két szuperhatalom kapcsolatában, és segíthet a világméretű átalakulás békés mederben tartásában – értékelte a Magyar Békekör a helsinki találkozót.

     A csúcsértekezletről közös állásfoglalást készülnek kiadni. Ebben lépéseket jelentenek be az orosz-amerikai kapcsolatok javításáról, a nemzetközi ügyek kezeléséről, a globális stabilitás és biztonság megőrzéséről, a leszerelésről. Kitérnek hadászati kérdésekre, a nemzetközi terrorizmus elleni harcra, a világban tapasztalható konfliktus-helyzetekre, köztük Szíriára – értesült a Békekör.

     Helsinki a kelet-nyugati enyhülés jelképeként vált ismertté az emberiség újkori történetében. 1975. augusztus 1-én ott írták alá az európai biztonságról és együttműködésről szóló dokumentumot, hogy aztán nyugati részről meg is szegjék. A Varsói Szerződés 1991-ben megszűnt ugyan, de a NATO tovább élt, és az Egyesült Államok vezetőinek ígérete ellenére, miszerint „egyetlen arasszal sem tovább Kelet felé”, bekebelezte szinte valamennyi volt szocialista országot, meghívta tagjainak sorába Macedóniát, s két egykori szovjetköztársaság, Ukrajna és Grúzia integrálását is fontolgatja.

     „A NATO keleti terjeszkedése miatt Oroszország szempontjából értelmét vesztette az európai hagyományos haderő csökkentéséről 1990-ben kötött megállapodás a NATO és a VSZ között, hiszen az a két tömb közötti érintkezési térségekre vonatkozott” – mondta Szergej Sojgu, orosz védelmi miniszter néhány nappal Putyin és Trump helsinki találkozója előtt az Il Giornalénak adott interjújában.

     2002-ben az USA egyoldalúan felmondta a hadászati rakétavédelmi rendszerekről (ABM) 1972-ben kötött szovjet-amerikai szerződést, rakétavédelmi rendszereket telepített Romániába és Lengyelországba, most pedig azt tervezi, hogy felmondja a közepes hatótávolságú nukleáris erőkről (INF) kötött szerződést, amelyet Ronald Reagan és Mihail Gorbacsov írt alá Washingtonban1987. december 8-án.  2018. május 8-án egyoldalúan felmondta az Iránnal kötött atom-megállapodást is, előzőleg pedig a 2015-ben született Párizsi éghajlatvédelmi egyezményt.    

     Az Egyesült Államok és a NATO egyoldalú, nemzetközi jogot sértő lépéseire példa a 2018. április 16-i Szíria elleni rakétatámadás, melyet az USA, Franciaország és Nagy-Britannia hajtott végre azt követően, hogy a szír hadsereg orosz segédlettel felszabadította az országot az Iszlám Állam terrorszervezet rémuralma alól.

     Vajon sikerül-e feltartóztatni ezt a tendenciát, érvényt szerezni az ENSZ elveinek, a nemzetközi jognak, a pacta sunt servanda elvének, az emberiség békés együttműködéshez fűződő érdekének? A válasz nem csak azon múlik, képes-e az amerikai elnök felülkerekedni a multik érdekein, hanem azon is, hogy orosz részről képesek-e kellő türelmet tanúsítani ahhoz, hogy a folyamatból a béke kerüljön ki győztesen. +++

 

Kiadta: Magyar Békekör/Facebook

Látogatottság

738074
Mai napon
Tegnap
Ezen a héten
Múlt héten
Ebben a hónapban
Múlt hónapban
Összesen
483
1015
8870
719919
11379
104119
738074

Your IP: 34.203.225.78
2018-12-10 09:01