Budapest, 2012. július 24. kedd

László Tamás, a főváros XV. kerületének polgármestere kedden megtagadta a mindkét lábára amputált, július 3-án kilakoltatott Nagy Lajosnétól (Emma nénitől), hogy részt vehessen azon a kerekasztal tanácskozáson, amelyet hivatala kedden tartott a kilakoltatások kerületi tapasztalatairól. A polgármester, a FIDESZ-KDNP országgyűlési képviselője, a tanácskozás előtti percekben személyesen közölte Simó Endrével, a Magyar Szociális Fórum szervezőjével, hogy nem engedi be az épületbe a tolókocsijával bejáratnál várakozó asszonyt, mert nem akar „hangulatkeltést” a teremben – jelentette a Magyar Szociális Fórum a kedden történtekről.

 

Emma néni három órán át várakozott az önkormányzat épülete előtt, hogy megtudja, számíthat-e másik lakásra a helyett, amit elvettek tőle, és együtt maradhat-e 15 éves unokájával, akit gyámként egy hetes kora óta nevel, és akit vele együtt kilakoltattak XV. kerületi önkormányzati lakásából. A nagymamát lesújtotta a hír, hogy a kerület elöljárói részéről fel sem merült, hogy másik lakást utaljanak ki neki. Történt ez annak ellenére, hogy a Magyar Szociális Fórum képviselője megismételte a követelést, hogy a család újra egyesülhessen, és tegyék jóvá a velük szemben elkövetett embertelen, aljas eljárást.

„Nem örülünk, hogy országos hír lettünk, pedig példaszerűen jártunk el, egyszerre szolgáltuk a szociális biztonságot és a jogbiztonságot” – mondta László Tamás Emma néni és további több mint száz kilakoltatásról a kerületben. A polgármester visszautasította az embertelenség vádját, és emberiességnek (sic!) minősítette az Emma nénivel szembeni eljárásukat. Azzal érvelt, hogy az asszony gondozóotthonba került, és két gondozó is törődik vele. Hozzáfűzte: a kis unoka is nyert azzal, hogy nem kell többé „deviáns” magatartást tanúsító egyének között élnie. (Nem adott választ arra a kérdésre, vajon mennyivel kevésbé deviáns a család kilakoltatása.)

Vizér Klára alpolgármester helytelennek nevezte a korábban alkalmazott szociális „mentőövet”, és úgy vélte, nem hagyhatták tovább, hogy „a szociális biztonság felülmúlja a jogbiztonságot”, ezért változtattak rajta. „Nem akarunk kegyetlenséget, a legjobb segítséget nyújtjuk a családoknak, együttműködési készségüktől függően” – fűzte hozzá. A „beszélgetésen” szót kapott a XV. kerületi polgármesteri hivatal minden illetékes részlegének és bizottságának, továbbá a végrehajtásokkal foglalkozó Palota Holding és egy alapítvány képviselője is.

Simó Endre hozzászólásában leszögezte: az MSZF és a többi civil szervezet nem azért fogadta el a meghívást, hogy asszisztáljon a bizonyítvány megmagyarázásához, és takaróul szolgáljon a családok kilakoltatásához, hanem azért, hogy megvédjék az otthonvesztéstől azokat az embereket, akik jogszerűen birtokolják egyetlen lakásukat, és önhibájukon kívül váltak fizetésképtelenné. „Ha önök – mint állítják - mindent megtettek azért, hogy az ügyek a legjobban oldódjanak meg, hogyan fordulhatott elő, hogy kilakoltassanak egy magatehetetlen embert, és ezzel olyan kirívó embertelenséget kövessenek el, amilyenre a honi kilakoltatások történetében még nem volt példa?!” – tette fel a kérdést. Embertelenséget jogszerűen is el lehet követni – folytatta -, mint történt Emma nénivel is, de ez mit sem változtat az embertelenség tényén. „A pokol útjai is jó szándékkal vannak kikövezve” – mondta -, és figyelmeztetett arra, hogy a XV. kerületben történt kilakoltatások csak úgy következhettek be, hogy a kormány március 1-én hatályon kívül helyezte a kilakoltatási és árverezési moratóriumot. - Hogyan fordulhatott elő, hogy Ön, polgármester úr, szót sem emelt ellene a parlamentben, hanem megszavazta, pedig tudhatta, milyen következményekkel jár kerületére nézve – kérdezte. Majd a közelében ülő polgármester szemébe nézve ezt mondta: embertelen aljasság, amit ezzel az asszonnyal műveltek, csalódtunk az önök politikájában, négy évvel ezelőtti megbeszélésünkön a képviselői irodaházban egészen mást ígértek nekünk. Mindenkinek le kell vonnia a szükséges következtetéseket, mielőtt az elembertelenedés lenne úrrá ebben az országban. „Szépségtapaszul” azt javasolta László Tamásnak, hogy adjon lakást a rokkant asszonynak, indítványozza az országgyűlésben a moratórium visszaállítását, és a magáncsőd intézményének bevezetését, melyre az MSZF a Keresztényszociális Műhellyel karöltve javaslatot tett.

Ódor József, a kerület volt alpolgármestere, jelenleg egyik civil szervezetének képviselője annak a véleményének adott hangot, hogy a polgármesteri hivatal „lakás kiürítési eljárásokról szóló tájékoztatója” szép, csak nem igaz, legfeljebb óhaj. Emlékeztetett annak a kerületi kilakoltatottnak az öngyilkosságára, aki tettének elkövetéséig nem is tudott a tartozásáról. Tömegessé vált a jelenség, hogy önhibájukon kívül nem tudnak fizetni az emberek. Nőttek a bérlők terhei, a bérek viszont csökkentek. Piaci lakbér bevezetése esetén ennél is többen fognak majd az utcára kerülni – mondta. Ódor nem tartotta meggyőzőnek az Emma néni kilakoltatásával kapcsolatos érveket, sem pedig az átmeneti állapotot, amelybe az asszonyt helyezték.

A XV. kerületi polgármesteri hivatal végül azzal próbálta menteni a mundér becsületét, hogy Emma nénit nem akarták befogadni saját gyermekei sem. Az MSZF nem kapott választ arra, hogyan fordulhatott elő, hogy ennek tudtában mégis kilakoltatták otthonából a rokkant asszonyt.

A tanácskozást internetes technikával közvetítette a helyi kábel tv. Ugyanakkor nem engedték be az egyik civil forgatócsoportot, hogy tudósíthasson az elhangzottakról.+++

 

VIDEO: http://www.youtube.com/watch?v=KaTWTbFe7MY

A tanácskozás teljes videóanyaga: http://www.bpxv.hu/index.php?page=kerulet&id=5089


 

Látogatottság

1759898
Mai napon
Tegnap
Ezen a héten
Múlt héten
Ebben a hónapban
Múlt hónapban
Összesen
412
11838
51812
1672801
90113
33433
1759898

Your IP: 3.233.239.20
2019-12-14 00:30