Budapest, 2012. május 31. csütörtök

A Magyar Szociális Fórum (MSZF) csütörtökön mélységes felháborodásának adott hangot amiatt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a Nemzetgazdasági Minisztérium ügyfélszolgálati irodájára bízta a kilakoltatások leállítására, a rohamos elszegényedés feltartóztatására, és a devizahiteleseknek okozott károk megtérítésére vonatkozó népi követelések megválaszolását. Az MSZF tiltakozását fejezte ki az érintettek nevében, és megállapította: a politikai módszer jelzi, milyen szinten kezeli a kormány a magyarországi megélhetési válságot, az élethez, a megélhetéshez és a lakhatáshoz való jogot .

A pártoktól független társadalmi mozgalom csütörtökön kiadott közleménye szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium ügyfélszolgálati irodája május 29-én hétoldalas dolgozatban reagált a március 25-i Népi Gyűlés Orbán Viktorhoz eljuttatott követeléseire. Öt oldalon a devizahitelekről írnak. Felsorolják, milyen intézkedéseket hozott a kormány fennállásának két éve alatt a hitelkárosultak érdekében. Beismerik ugyan, hogy „a bajba jutott hitelesek száma egyre növekszik”, de ezt a szocialista kormányok örökségének tulajdonítják, és azt állítják, hogy az Orbán Viktor miniszterelnök által „mindenkori istencsapásnak” minősített devizahiteles-problémát a Bankszövetséggel december 15-én aláírt megállapodással sikerült megoldani. (A Népi Gyűlés azt követelte, hogy az állam indítson közérdekű keresetet a bankok által megkárosított állampolgárok érdekében, és kényszerítse rá a hitelezőket a hitelezetteknek okozott kár megtérítésére a realizált banki extraprofit terhére.)

Egyetlen szóval sem reagálnak arra a követelésre, hogy azonnal állítsák le a kilakoltatásokat, és ne engedjék meg, hogy elárverezzenek 5050 lakást 15 ezer ember feje fölül. Figyelmen kívül hagyják azt a követelést is, hogy a rendőrséget ne vegyék igénybe a kilakoltatások elősegítésére, és szigorúan lépjenek fel azokkal szemben, akik felelőtlen magatartásukkal, vagy szándékosan embereket kergetnek a halálba a végrehajtás közben. A dolgozat nélkülözi a választ arra a követelésre is, miszerint „fogjanak hozzá olyan intézkedések meghozatalához, amelyekkel megszüntethető, hogy Magyarországon évről-évre tömegesen fagyjanak meg a szabad ég alatt és fűtetlen otthonukban”. A civilek az intézkedések sorában a legelsőnek azt tartották, hogy megszűnjenek a kilakoltatások, és ne kerüljön még több ember az utcára.  Nem válaszolnak arra a követelésre sem, hogy állítsák vissza és mindaddig tartsák érvényben a kilakoltatási moratóriumot, amíg nem orvosolják megnyugtatóan a megélhetési válságot.

Az adórendszerről azt írja a Nemzetgazdasági Minisztérium ügyfélszolgálati irodája, hogy a 16 százalékos egykulcsos SZJA és a 25 százalékról 27-re emelt ÁFA „az igazságos tehermegosztás felé viszi az országot”. (A Népi Gyűlés ezzel szemben azt követelte, hogy az alapvető élelmiszerek, a mindennapos szükségleti cikkek, az életmentő gyógyszerek és az egészségügyi segédeszközök esetében csökkentsék az ÁFÁ-t 27 százalékról 9-re, a megélhetéshez és az életben maradáshoz szükséges szolgáltatások,  így a földgáz, a víz, a csatorna és a villanyáram díját terhelő 27 százalékos ÁFÁ-t pedig 12-re mérsékeljék. Számításuk szerint, az intézkedés negyedével csökkentené a rezsiköltséget, és több százezer családnak jelentene azonnali könnyebbséget. Sürgették továbbá az EU átlagárát messze meghaladó ivóvízdíj EU-átlagra mérséklését, a csatornaszolgáltatási díjak jelentős mérséklését, és a hatósági árak inflációval arányos kiigazítását az inflációt meghaladó áremelés helyett.)

Arra a követelésükre, hogy ne vonjanak el forrásokat az önkormányzatoktól, mert ezzel a helyi adók és a lakossági terhek növelésére kényszerítik őket, az ügyfélszolgálat azt írta, hogy „az önkormányzatok nem kényszerülnek a helyi adók növelésére, hiszen ellátandó feladataik is mérséklődnek”.

Arra a követelésre, hogy a közmunkásoknak is adják meg a minimálbért, és ennek megfelelően kapjanak 60 ezer Forintot a jelenlegi 47 ezer helyett, az a válasz érkezett, hogy „az idén rendkívüli mértékben megemelt minimálbér azért van magasabban megállapítva, mint a közfoglalkoztatás bér, hogy ahol van rá lehetőség, ott jobban megérje munkát vállalni az elsődleges munkaerőpiacon”.

Az ügyféliroda egyetlen szóra sem méltatja a rokkantak követelését a megváltozott munkaképességű személyek ellátásáról szóló 2011. december 29-i (CXCI.) törvény visszavonásáról, és az „új komplex minősítő vizsgálatok” néven elhíresült intézkedés felfüggesztéséről. (A kormányzó párt nem volt hajlandó átvenni a rokkantak ezzel kapcsolatos petícióját a FIDESZ Lendvay utcai székháza előtt május 25-én tartott tüntetésen.)

A magáncsőd honi intézményesítésével kapcsolatos igényre az a válasz érkezett, hogy „az eddigi koncepciók megvalósíthatatlannak bizonyultak”.

Az ügyfélszolgálati iroda egyetlen szót sem ejt arról a követelésről, hogy „a kormány szerezzen érvényt az élethez való emberi jognak, és tegyen eleget az Emberi Jogok Egyetemes Törvényéből fakadó kötelezettségének”.

Nem érkezett válasz arra a követelésre sem, hogy a kormány tárgyaljon a Népi Gyűlés képviselőivel. (A rokkantak képviselőivel május 2-án főosztályvezetői szinten tartott találkozó eredménytelennek bizonyult, mert a kormány megbízottja nem rendelkezett felhatalmazással tárgyalni a rokkantak követeléseiről.)

A miniszterelnök ugyancsak a Nemzetgazdasági Minisztérium ügyfélszolgálati irodájára bízta annak a kérdésnek a megválaszolását is, amelyet az MSZF tett fel neki: megfelel-e a valóságnak az a tervezet, amely szerint a kormány a nyugdíjrendszer átalakítására, és a nyugdíjak 20 százalékos csökkentésére készül január 1-től. Az ügyfélszolgálati iroda kitérő választ adott a kérdésre, és azt írta, hogy a nyugdíjak csökkentésével korábban sem foglalkozott és most sem foglalkozik a kormány”. +++

 

A Nemzetgazdasági Minisztérium ügyfélszolgálati irodájának levelét alább szó szerint teljes terjedelmében közreadjuk

 

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

ÜGYFÉLSZOLGÁATI INFORMÁCIÓS IRODA

 

Ikt.szám:NGM/9459/2

 

Tisztelt Népi Gyűlés!

 

Köszönjük a levelüket.

A magyar lakosság lakáshitel állományának mértéke, azon belül is a deviza adósság drámai mértéke, és ebből adódóan a bajba jutott hitelesek egyre növekvő száma hazánk egyik legsúlyosabb gazdasági, pénzügyi, és társadalmi problémája. A szocialista kormányok legsúlyosabb öröksége. A jelenlegi kormány megalakulása óta folyamatosan és kiemelten figyelemmel kíséri, és sorra hozza a lakáshiteleseket segítő intézkedéseket.

A magyar lakosság lakáshitel állományának mértéke, azon belül is a deviza adósság drámai mértéke, és ebből adódóan a bajba jutott hitelesek egyre növekvő száma hazánk egyik legsúlyosabb gazdasági, pénzügyi, és társadalmi problémája. A szocialista kormányok legsúlyosabb öröksége. A jelenlegi kormány megalakulása óta folyamatosan és kiemelten figyelemmel kíséri, és sorra hozza a lakáshiteleseket segítő intézkedéseket. A magyar lakosság lakáshitel állományának mértéke, azon belül is a deviza adósság drámai mértéke, és ebből adódóan a bajba jutott hitelesek egyre növekvő száma hazánk egyik legsúlyosabb gazdasági, pénzügyi, és társadalmi problémája. A szocialista kormányok legsúlyosabb öröksége.

A jelenlegi kormány megalakulása óta folyamatosan és kiemelten figyelemmel kíséri, és sorra hozza a lakáshiteleseket segítő intézkedéseket. A magyar lakosság lakáshitel állományának mértéke, azon belül is a deviza adósság drámai mértéke, és ebből adódóan a bajba jutott hitelesek egyre növekvő száma hazánk egyik legsúlyosabb gazdasági, pénzügyi, és társadalmi problémája. A szocialista kormányok legsúlyosabb öröksége. A jelenlegi kormány megalakulása óta folyamatosan és kiemelten figyelemmel kíséri, és sorra hozza a lakáshiteleseket segítő intézkedéseket, jogszabályokat. Orbán Viktor miniszterelnök "modernkori istencsapásnak" nevezte a devizahitelesek problémáját, amelyet a Bankszövetséggel december 15-én aláírt megállapodással sikerült megoldania a kormánynak. A miniszterelnök arra kérte az embereket: jól gondolják meg, hogy még egyszer beleugranak-e ilyen kockázatos hitelkonstrukciókba, mert a kormánynak most sikerült megmentenie őket, de ezért "tengelyt akasztottunk a fél pénzügyi világgal, az összes magyar bankkal", és még egyszer aligha fog tudni ilyet megcsinálni.

A jelenlegi kormány mindent megtesz és megtett annak érdekében, hogy a devizahiteles bajba jutottakon segítsen.

2010 májusában, amikor a jelenlegi kormány megalakult, már az első kormányülésen döntést hozott arról, hogy a kilakoltatási moratóriumot meghosszabbítja, először 2010.december 31-ig, majd 2011. április 15-ig, és végül 2011. július 1-jéig. A kilakoltatást moratóriummal a kormány oltalmat adott a legnehezebb helyzetbe került adósoknak, s megakadályozta, hogy utcára kerüljenek és hogy, a tömeges kilakoltatások okozta helyzet az állam által fenntartott szociális intézmények működését se lehetetlenítse el.

2011. december 1-jétől újra életbe lépett a téli kilakoltatási moratórium, így ahogyan az már az elmúlt években is érvényesült: december 1-jétől március 1-jéig ismételten élt a téli kilakoltatási moratórium. A bírósági végrehajtásról szóló törvény értelmében minden év december 1-jétől március 1-jéig tartó időszakában – néhány kivétellel – nem kerül sor lakóingatlanok kiürítésére, vagyis természetes személyek kilakoltatásra. Ebben az időszakban is kiürítik ugyanakkor az önkényesen elfoglalt lakásokat, illetve akkor is megtörténik a kilakoltatás, ha a kiköltözésre köteles személy más beköltözhető lakóingatlan használatára jogosult. Az elhalasztott lakáskiürítésekre 2012. március 1-jét követően kerül sor.

Ha az adós a kiköltözési kötelezettségének eleget tesz és nem akadályozza azt, a kiköltözési határidő lejártát követő 8 napon belül előterjesztett kérelmére megilleti

  • az 5 millió forint alatti árverési vételár esetén annak 1%-ának,
  • 5 millió forint és azt meghaladó összegű árverési vételár esetén 50 000   forint és az 5 millió forint feletti rész 0,5%-ának,
  • 10 millió Ft és azt meghaladó összegű árverési vételár esetén 75 000 forint és az a 10 millió forint feletti rész 0,25%-ának megfelelő összeg.

Az önkéntes kiköltözés nemcsak az eljárás költség- és időigénye szempontjából bír jelentőséggel, hanem az ingatlan iránt mutatkozó keresletet is alapvetően befolyásolja. Az árverési értékesítések sikerét ugyanis nagyban gátolja az, hogy a vevők nem látják garantáltnak az ésszerű időben történő birtokba kerülésüket: azt a jogorvoslati eljárások lebonyolítása, a kiköltözési haladék igénylése, illetve az esetleges kilakoltatás is késlelteti. Ennek bekövetkezését próbálja megelőzni a 2012. július 1-jén hatályba lépő törvény.

Ezen felül a több hónapos tárgyalást követően ötpontos otthonvédelmi akciótervben állapodott meg a kormány és a Magyar Bankszövetség a lakáshitelesek megsegítésére. Ezt Orbán Viktor miniszterelnök a Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterrel és Patai Mihállyal, a Bankszövetség elnökével közösen tartott sajtótájékoztatóján jelentette be 2011. május 30-án. A kormány a tárgyalásokon azt az álláspontot képviselte, hogy azt senki se várja, hogy a kormány kiváltja a bankokat ezekből a saját maguk által vállalt kötelezettségekből. A miniszterelnök elmondta, hogy nem lehet bele nyomni kormányt egy olyan megállapodásba, amely aránytalanul osztja meg a felelősséget a kialakult helyzetért. Nem köthet a kormány egy olyan megállapodást, amely a közpénzek, a költségvetés számára kedvezőtlen, a pénzrendszer számára pedig kedvező. Ez nem volna helyes.

2011. július 1-jéig - a kilakoltatási moratóriumhoz hasonlóan- a kormány árverezési moratóriumot tartott fenn a bajba jutott lakáshitelesek szociális biztonságának érdekében. A kormány a Bankszövetséggel történt tárgyalások és az ötpontos akcióterv kidolgozásának részeként, az árverési moratóriumot - feltételekhez szabva – feloldotta. Az erről szóló jogszabályt az Országgyűlés június 20-én fogadta el. A törvény célja, hogy csak fokozatosan induljon el a lakáshitel-tartozások érvényesítése, ezért létrejön a kényszerértékesítési kvótarendszer, mely az árverezéseket szabályozza. Meghatározott ideig (2015-ig) csak szűk feltételekkel engedik a lakások, családi házak árverését, egyrészt, hogy a bajba jutott lakáshitelesek szociális biztonsága érdekében, másrészt, hogy ne kerüljön egy időben a piacra a lakásállomány indokolatlanul magas hányada.

Ezzel - a hitelezőket és az adósokat egyaránt sújtó - piaci áresés mérsékelhető, másrészről csökkenthető a lakások elvesztése miatt a szociális ellátórendszerre nehezedő teher is. Az átmeneti, 3 évre tervezett intézkedés célja továbbá, hogy a felmerülő lakhatási kockázatok is minimalizálhatók legyenek, és a tömeges kényszerértékesítések is elkerülhetők legyenek. A törvény értelmében a hitelezők 2015. január 1-jéig csak korlátozott körben tudnak élni követeléseikkel. Ez alatt az átmeneti idő alatt kerül sor azon további intézkedésekre, melyekkel a lakáshitelesek fizetőképessége visszaállítható, illetve – ha erre már nincs lehetőség – a bedőlt hitelek rászoruló adósai számára is megteremthetők az ideiglenes lakhatási lehetőségek. A kényszerértékesítési kvóta azt határozza meg, hogy a 30 millió forintnál alacsonyabb értékű ingatlanok közül a hitelezők mennyi ingatlant adhatnak át kényszerértékesítésre negyedévenként. A kvóta 2011-ben 2%, 2012-ben 3%, 2013-ban 4%, 2014-ben pedig 5%. A megyékben és a fővárosban azonos kvóta érvényesül. Az eredeti javaslat szerint az árverési és kilakoltatási moratórium hatálya alól 2011. július 1-jétől kikerültek volna a nagy értékű ingatlanok, vagyis azok, amelyeknek az esetében a hitelösszeg a hitelfolyósításkor meghaladta a 20 millió forintot, a lakóingatlan lakáshitel-szerződésben meghatározott forgalmi értéke pedig a 30 millió forintot. A gazdasági bizottság zárószavazás előtti módosító indítványának elfogadásával azonban lehetővé vált, hogy 2011. október 1-jéig ezeknek a lakóingatlanoknak is legfeljebb a 2 százalékát lehessen értékesíteni. Az Eszközkelező által megvásárolt ingatlanokat a Kormány és a Bankszövetség közötti december 15-i megállapodás alapján nem kell a kényszerértékesítési kvótában figyelembe venni. 2015. január 1-jével a kényszerértékesítési kvóták is megszűnnek, a hiteltartozások érvényesítése ezt követően újra az általános szabályok szerint történik.

Mindezek mellett a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz tartozó Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV Zrt.) útján megkezdte működését a Nemzeti Eszközkezelő Társaság. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. Vagyonkezelő Igazgatósága 2011. augusztus 29-én elfogadta a Nemzeti Eszközkezelő alapító okiratát. Az eszközkezelő vezérigazgatója határozatlan idejű megbízással Csillag Tamás, aki közgazdász, tíz éven át volt a Diákhitel Központ Zrt. vezérigazgatója, azt megelőzően több befektetetési részvénytársaságnál vezető. A társaság belső felügyelő bizottsági tagjainak pedig Fürjes Balázs Zoltánt, Andrelli Tibort és dr. Müller Tibort választotta meg. Az Eszközkezelő működési rendjéről további kormánydöntések várhatóak, hiszen össze kell hangolni például a kényszerértékesítésre kiválasztott lakások Nemzeti Eszközkezelő Társaság általi megvásárlásának a bírósági végrehajtás és a bírósági végrehajtáson kívüli értékesítés szabályait. A kormány 2011. június 28-i határozatában rögzítette az Eszközkezelő létrehozásához szükséges feladatokat. A 2011. július 18-án megjelent határozatában a kormány elrendelte 2 milliárd forint forrás azonnali átcsoportosítását az Eszközkezelő javára. A határozat szerint az Eszközkezelő 2014. december 31-ig összesen legfeljebb ötezer ingatlant vásárol meg. Az Eszközkezelő segíteni tud úgy, hogy a bajba jutott adósok lakását megvásárolja, és bérleti jogot kínál fel a korábbi tulajdonosnak. A kormány mindemellett az önkormányzatok megoldási javaslataira is számít, például, hogy a náluk rendelkezésre álló üres lakásokat ugyancsak be lehetne vonni a nehéz helyzetbe került családok elhelyezésére.

Az Eszközkezelőről szóló június 28-i kormányhatározat módosításaként augusztus 10-én újabb kormányhatározat jelent meg, mely szerint azonnali hatállyal ki kell dolgozni a kényszerértékesítésre kiválasztott lakások az Eszközkezelő általi megvásárlása során alkalmazandó olyan vételi árat, amely a jelzáloghitel-szerződés megkötésekor megállapított hitelbiztosítéki értékhez igazodik. Azt fontos hangsúlyozni, hogy az Eszközkezelő kizárólag a jelzáloghitellel terhelt lakások megvásárlását bonyolítja le.

A szociális családi házak építésére nem terjed ki a tevékenysége. Amennyiben az Eszközkezelő által kínált megoldási lehetőségeket az adós nem jogosult igénybe venni, vagy a bérlővé vált korábbi adós nem képes fizetni a lakbért, illetve fedezni az ingatlan fenntartási költségeit, a Szociális Családiház-építési programmal, vagy az illetékes önkormányzat szociális bérlakásainak bevonásával oldható meg az adós lakhatása. Az augusztus 10-én megjelent kormányhatározat szerint 2011. december 31-ig kell meghatározni azokat a pontokat, ahol a Szociális Családiház-építési program és a Nemzeti Eszközkezelő Társaság működése összekapcsolódhat. A kormány 2011. szeptember 28-án elfogadta a szociálisan rászorult jelzálog-hiteladósok lakóingatlanának Nemzeti Eszközkezelő által történő megvásárlása feltételeinek, a vagyon kezelésének, a lakásbérleti szerződés megkötésének szabályait.

A megoldás szerint mind a három fő érintett meghozza saját áldozatát a válsághelyzetből való kilábalás érdekében:

  • hiteladós a továbbiakban nem tulajdonosként rendelkezik az ingatlannal, de mint bérlő az ingatlanban maradhat és lehetősége van az ingatlan visszavásárlására,
  • a korábban hitelt nyújtó pénzügyi intézmény megkapja a jelzáloggal fedezett követelése egy részét, de cserébe lemond az ezt meghaladó követelésrészről és belépési pontként részt vesz a konstrukció lebonyolításában,

az állam pedig meghatározott feltételek szerint kifizeti a vételárat és állami tulajdonba veszi az ingatlant, melyre bizonyos ideig visszavásárlási lehetőséget biztosít a korábbi tulajdonosnak, aki bérlőként tartózkodik az ingatlanban.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter 2011. november 5-én törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek a Nemzeti Eszközkezelőről, melyet 2011. december 5-én fogadott el a Parlament. A Nemzeti Eszközkezelő felállításának az a célja, hogy a magyar állam meghatározott feltételek fennállása esetén gondoskodjon a szociálisan leginkább rászoruló személy, azaz a hiteladós lakhatását biztosító lakóingatlan megvásárlásáról, majd közreműködjön abban, hogy a megvásárolt lakóingatlanban a hiteladós és a vele egy háztartásban élő személyek bérleti díj fizetése ellenében továbbra is ott lakhassanak. Az Eszközkezelő a megvételre ajánlott ingatlant akkor vásárolja meg az eredeti szabályok szerint, ha az adós vagy a vele egy háztartásban élő házas-, illetve élettársa szociálisan rászorult, illetve ha legalább két gyermeket nevelnek. A Kormány és a Bankszövetség által 2011. december 15-én aláírt megállapodás bővíti azok körét, akik igényelhetik a lehetőséget azáltal, hogy feltételként egy gyermeket jelöl meg. A törvénymódosítást várhatóan a következő hetekben fogadhatja el a parlament. További feltétel, hogy az ingatlanon 2009. december 30-a előtt kötött hitelszerződés alapján létrejött jelzálogjog legyen, és annak fedezetét csak a szóban forgó ingatlan képezze, illetve hogy a bank az ingatlant árverezésre jelölte. Az adós ebben az esetben az árverésről szóló értesítés kézhezvételét követő egy hónapon belül kezdeményezheti, hogy lakását az állam vásárolja meg. A hitelező pénzintézetnek – miután megvizsgálta, hogy a szükséges feltételek fennállnak - a szándéknyilatkozat benyújtásától számított 30 napon kell döntenie arról, hogy a tulajdonjog átruházásához hozzájárul-e, elfogadva a vételár rá eső hányadát, és lemondva az adóssal szemben fennálló minden egyéb követeléséről.

A törvény megteremti a már folyamatban levő végrehajtási eljárás szüneteltetésének lehetőségét. Feltétel továbbá az is, hogy az eszközkezelő által megvásárolt ingatlan hitelszerződés megkötésekor megállapított forgalmi értéke nem haladja meg Budapesten és a megyei jogú városokban a 15, más településeken a 10 millió forintot, a kölcsön összege pedig a forgalmi érték 80 százalékát (államilag támogatott hitelnél a forgalmi érték száz százalékát). Ugyancsak feltétel, hogy az adós bejelentett lakóhelye 2011. szeptember 28-ától folyamatosan az érintett lakóház vagy lakás legyen. A törvény szerint a hiteladós az ingatlanban maradhat bérlőként, s ha rendeződik a helyzete, visszavásárolhatja a lakást vagy az érintett ingatlant.

A bérlő szociális helyzetére tekintettel érvényesíthető lakbér mértékét a kormány rendeletben határozza meg. Visszavásárlás esetén a vételár a jelzáloghitel szerződésben meghatározott forgalmi értéknek a szerződés megkötésekor kifizetett önerő értékével és a jelzáloghitel szerződés megkötésétől a hiteladós által kifizetett tőketörlesztések összegével csökkentett értéke, vagy a Nemzeti Eszközkezelő által a lakóingatlanért fizetett vételár jegybanki alapkamattal növelt összege közül a magasabb összeg. A konkrét vételár a forgalmi értéknek az adott ingatlan fekvése szerint meghatározott százalékos aránya, Budapesten és a megyei jogú városokban a forgalmi érték 55 százaléka, egyéb városokban az 50 százaléka, más településeken a 35 százaléka. Az ingatlan visszavásárlására csak az adásvételi szerződés megkötésétől számított 6 hónap után lesz lehetőség, és az 24 hónapig áll fenn azzal a kikötéssel, hogy a bérleti szerződés megszűnése esetén (például, ha tartósan nem fizetik a bérletet), ez a jog is megszűnik.

Szintén a Kormány és a Bankszövetség közötti megállapodás mondja ki, hogy az Eszközkezelő 2012 év végéig 8 ezer, 2013 végéig összesen 15 ezer, 2014 végéig pedig összesen 25 ezer ingatlant vásárol meg. A Kormány 2012. március 21-i ülésén döntött az Eszközkezelő programjában résztvevő lakások bérleti díjairól. A lakbér kiszámításának módját a kormány a társadalmi szolidaritást szem előtt tartva és az Otthonvédelmi Akciótervben foglaltakkal összhangban rögzítette. Az erről szóló kormányrendelet 2012. április 12-én jelent meg. Az elfogadott kormányrendelet szerint az ingatlan forgalmi értékének másfél százaléka lesz az éves bérleti díja annak a lakásnak, amelyet megvásárol a bajba került devizahitelestől a Nemzeti Eszközkezelő, a korábbi tulajdonos pedig visszabérel a társaságtól. A lakbér egy naptári hónapra számított mértéke a bérleti szerződés megkötésének évében a jelzáloghitel-szerződés megkötésekor megállapított forgalmi érték 1,5 százalékának egy tizenketted része. A lakbér összegének változását a bérbeadó évente február 28-áig írásban közli a bérlővel. Az így megállapított bérleti díj nem jelenthet vállalhatatlan terhet a bérlőnek. Például egy 4 millió forint értékű lakás bérleti díja 5000 forint, egy 8 millió forint értékű lakásé 10 ezer forint, egy 10 milliósé 12 500 forint, míg az eszközkezelő által maximálisan megvásárolható 15 millió forint forgalmi értékű lakás bérleti díja 18 750 forint lesz. A lakbérek az infláció mértékével megegyezően változnak majd. A bérleti szerződések azután köthetőek meg, hogy a bank, az eszközkezelő és a jelenlegi tulajdonos között létrejön az a megállapodás, amely alapján az állam lesz a tulajdonos.

A bankok és a lakosság közti egyensúly valamin kölcsönös partnerség érdekében augusztus 17-én Orbán Viktor kormányfő felkérte a nemzetgazdasági minisztert arra, hogy állítsa fel az Otthonvédelmi Monitoring Bizottságot. Augusztus 26-án megtartotta alakuló ülését a Bizottság, amelynek tagjai: Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke, Balogh László, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) alelnöke és Kármán András, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, aki egyben a bizottság vezetője is. A bizottság feladata, hogy a lakosság érdekében elérje azt, hogy a bankok jelenleg igen változatos és nehezen követhető törlesztőrész-, kamat-, és költségszámítási gyakorlata egységes legyen, és az ügyfelek kiigazodjanak a banki számítási gyakorlat útvesztőjében és tisztán lássák azt, hogy a bankok milyen költségeket, miért, és hogyan terhelnek rájuk. A bizottság emellett áttekinti a hazai lakossági hitelezés szabályozását, különös tekintettel a banki hitelek árazásának átláthatóságára, a bankok közötti versenyhelyzetre és a fogyasztóvédelmi szabályozás megfelelőségére. Ennek kapcsán megtárgyalja és figyelembe veszi az Otthonvédelmi Monitoring Bizottság tagjai által képviselt szervezetek önálló javaslatait, illetve a nemzetközi szervezetek ajánlásait, más országok legjobbnak tekintett gyakorlatait, tapasztalatait is. A bizottság munkájáról rendszeresen tájékoztatja a kormányt, és a kormány hatásköréhez tartozó pénzügyi szabályozási javaslatokat fogalmaz meg.

A rögzített árfolyamon történő végtörlesztés lehetőségének hatályba lépése után pár nappal Rogán Antal felhívta a figyelmet arra, hogy szerinte az összehangoltság, a kartellezés gyanúját veti fel, hogy a devizahitelek egyösszegű, rögzített árfolyamon történő végtörlesztésének engedélyezése után több bank megemelte forinthiteleinek kamatait. Ezért arra kérte a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnökét, vizsgálja ki, hogy a versenytörvényt megsértve összejátszottak-e a bankok a hitelkamatok megemelésekor. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnökét pedig arra kérte fel, állapítsa meg, hogy a bankok a pénzintézeti és a fogyasztóvédelmi törvények betartásával jártak-e el a forinthitelek kamatainak megdrágításakor. A hatályba lépés után a bankrendszer több szereplője szinte azonos időben döntött forinthitelei - eltérő mértékű drágításáról úgy, hogy a jegybanki alapkamat időközben nem emelkedett, a forrásköltségek érdemben nem változtak, és forrásszűke sincs. Van olyan pénzintézet, amely több mint 2 százalékkal emelte forinthiteleinek kamatait.

A jelek arra mutatnak, hogy egyes bankok szándékosan túlárazzák a forinthiteleket, és azok következetes drágításával arra törekednek, hogy a végtörlesztés lehetősége ne legyen lehetőség, vagy csak nagyon keveseknek. A Gazdasági Versenyhivatal 2011. november 23-án bejelentette, hogy vizsgálatot indított hét magyarországi pénzintézetnél a lakossági jelzáloghitelek kamatának egy időben végrehajtott emelése miatt, aminek valószínű magyarázata kartell-megállapodás. A GVH észlelte, hogy a magyar lakossági bankpiacon több vezető pénzintézet 2011. szeptember 22. után egymással közel azonos időpontban jelentős mértékben, 0,5-2 százalékponttal megemelte lakossági jelzáloghiteleinek kamatát, illetve magasabb kamatú új terméket vezetett be. A GVH tudomására jutott információk szerint a bankok egy időben végrehajtott emeléseinek valószínű magyarázata a bankok közti megállapodás.

A bajba jutott devizahitelesek helyzetének rendezése mellett a Kormány a közteherviselés rendszerének folyamatban lévő átalakításával elérendő célja továbbra is az, hogy az adórendszer súlypontja a jövedelmeket terhelő adókról egyre inkább a fogyasztási, forgalmi típusú adókra helyeződjön át. A fogyasztási típusú adókat azok az „adókerülő” állampolgárok is fizetik, akiknek be nem vallott, fekete jövedelme van, míg a jövedelmet terhelő adók értelemszerűen csak a tisztességesen adózó emberek rendesen bevallott jövedelmére lehetne kivetni. Mindezek fényében a fogyasztási típusú adók növelése (ÁFA 25 %-ról - 27%-ra), és a forgalmi típusú adók (pl: 16%-os egykulcsos SZJA) az igazságos tehermegosztás felé viszik az országot.

A Kormány hivatalba lépésekor az önkormányzati szektor a csőd szélén állt, és nem volt olyan jogszabály, amely fékezhette volna a további eladósodást. Az állam a súlyossá vált helyzet megoldásaként 2011 végén konszolidálta a megyei önkormányzatokat: intézményeik fenntartását átvette, valamint a fennálló hitel- és kötvényállományukat teljes egészében átvállalta. 2012. január 1-jétől hatályba lépett továbbá a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény, mely a jövőre nézve gátat szab az önkormányzatok fék nélküli eladósodásnak, harcot indítva ezáltal az államadósság növekedése ellen. A törvény értelmében főszabályként az önkormányzatok 2012-től csak a Kormány egyedi engedélyével vehetnek fel hitelt. A hitelengedélyezés alapvető feltétele, hogy az önkormányzat bizonyítsa: saját bevételei kellőképpen garantálják a hitel biztonságos visszafizetését.

Az önkormányzatokat megillető források mérséklésére a feladatellátás csökkenésével,  a jövőben az állam által történő feladatellátással párhuzamosan kerülhet csak sor. Ez tehát nem jár azzal, hogy az önkormányzatok a helyi adók növelésére kényszerülnének, hiszen az önkormányzatok által ellátandó feladatok is mérséklődnek.

A havi 6390 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot azok a belföldi természetes személyek fizetik, akik nem biztosítottak (munkaviszonyban nem állnak, vállalkozói tevékenységet nem folytatnak stb.) és más jogcímen sem jogosultak egészségügyi szolgáltatásra (pl. nem részesülnek nyugdíjban, vagy más tb- vagy szociális ellátásban, és nem minősülnek szociálisan rászorultnak sem). E személyek kötelesek egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni, amelyért cserébe teljes körű természetbeni egészségbiztosítási ellátásban részesülnek. Valóban igaz, hogy a tavalyi összeghez képest a 2012-re érvényes járulék az inflációt meghaladó mértékben nőtt, azonban még így is jóval kisebb, mint egy átlagos járulékfizető természetbeni egészségbiztosítási járuléka, vagy az egy főre jutó havi átlagos ellátási költség.

Ha a belföldi természetes személy  jövedelemmel és vagyonnal nem rendelkezik, a jegyzőnél benyújtott kérelme alapján az állam fizeti meg utána a járulékot, amely alapján jogosultságot szerez egészségügyi szolgáltatásra.

Korábban a szociális rendszer egyáltalán nem ösztönzött a munkavállalásra, különböző forrásaiból több jövedelmet lehetett elérni, mint ha valaki munkát vállalt volna. A kormány felismerte, hogy ezen az áldatlan és igazságtalan állapoton változtatni kell. Ezért ki kellett nyitni az ollót a segély (foglalkoztatást helyettesítő támogatás) és a közmunkával elérhető bér összege között annak érdekében, hogy jobban érje meg részt venni a közfoglalkoztatásban, mint segélyen tengődni.

Az elsődleges cél azonban az, hogy a foglalkoztatás az elsődleges munkaerőpiacon bővüljön. Az idén rendkívüli mértékben megemelt minimálbér azért van magasabban megállapítva, mint a közfoglalkoztatás bér, hogy ahol van rá lehetőség, ott jobban megérje munkát vállalni az elsődleges munkaerőpiacon.

Összekapcsolva a devizahitelezések helyzetének rendezését a mindenki számára elfogadható szociális intézkedésekkel az elmúlt évtizedben az igazságügyi tárca több alkalommal is megvizsgálta a magáncsőd bevezethetőségének lehetőségét; külső szervezetekkel is egyeztetett, normaszöveg javaslatot is készített. A tárgybeli jogintézmény bevezetése eddig azért nem történt meg, mert az eddigi koncepciók vagy megvalósíthatatlannak bizonyultak, vagy pedig az alapos hatástanulmányok alapján bebizonyosodott, hogy nem voltak alkalmasak a szociálisan rászorultak adósságcsapdából való kikerülésére, ráadásul össztársadalmi szinten és a költségvetési teherbíró képessége miatt nem bizonyultak hatékony megoldásnak.

 

 

Üdvözlettel,

Nemzetgazdasági Minisztérium

Ügyfélszolgálati Iroda

1051 Budapest, József nádor tér 2-4.

www.kormany.hu

Tel.: +36 1 795 5010; +36 1 795 5011

E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

 

Látogatottság

1707696
Mai napon
Tegnap
Ezen a héten
Múlt héten
Ebben a hónapban
Múlt hónapban
Összesen
7570
6633
34895
1657623
37911
33433
1707696

Your IP: 3.94.129.211
2019-12-08 22:07