Simó Endre előterjesztése a Magyar Szociális Fórum rendezte Szociális Kerekasztalnál

(2011. március 26.)

Tisztelt Kerekasztal, levezető Elnök Asszony és Elnök Úr, Hölgyeim és Uraim!

A magyar kormányokat és parlamenteket súlyos felelősség terheli amiatt, hogy nem tartják tiszteletben a népi szuverenitást. Hiszen 2004-ben az Európai Unió alkotmányára mondtak igent anélkül, hogy kikérték volna a nép véleményét, most pedig a magyar alkotmánnyal teszik ugyanezt. Az érvényes európai normák szerint ilyen horderejű kérdésekben természetes dolog a vox populi kikérése. Így bukott meg 2005-ben a franciák és a hollandok ellenállásán az Unió alkotmánytervezete. A népek kifogása ellene pontosan az volt, ami a Magyar Szociális Fórum kifogása a készülő magyar alkotmánnyal szemben: az, hogy – nagy költőnk jelképével élve - vér és arany harcában az arany oldalára áll, és nem ismeri el a legalapvetőbb emberi és társadalmi jogokat. A FIDESZ alkotmányterve mindennel foglalkozik, csak azzal nem, ami hatmillió honfitársunk legfőbb gondja: a puszta megélhetéssel. Cinikus önelégültségre vall, hogy egy 13 pontos kérdőívre korlátozták a népi szuverenitás gyakorlását, és ezzel megfosztják az embereket a beleszólási lehetőségtől jövőjük alakításába, alapvető érdekeik érvényesítésében.

A kialakult politikai helyzetben a Magyar Szociális Fórum a következő határozati javaslatokat terjeszti a Kerekasztal elé:

  1. Mielőtt új alkotmányt készítenének, hallgassák meg, mit akar a nép! Mit akar alkotmányba iktatni a dolgozó, alkotó, és az egész életét ledolgozott nyugdíjas ember! Javasoljuk, hogy egy évvel halasszák el az új alkotmány elfogadását. Az embereknek biztosítsanak lehetőséget arra, hogy lakóhelyi gyűléseken, közösségi megbeszéléseken véleményt nyilvánítsanak arról, hogy milyen alapjogokat akarnak az alkotmányba iktatni. Ezeket össze kell gyűjteni, és vissza kell csatolni a néphez, még egyszer módot adni az országos javaslatok megvitatására, és a többségi javaslatok összegzésével alkotmány-tervbe kell önteni. Az elkészült alkotmánytervet a parlament elé kell terjeszteni jóváhagyásra, majd népszavazásra kell bocsájtani.
  2. Az MSZF tapasztalata szerint az emberek túlnyomó többsége a következőket akarja alkotmányos alapjoggá avatni:

-          az élethez való jogot,

-          a munkához és az emberhez méltó megélhetéshez való jogot,

-          a lakhatáshoz való jogot,

-          azt akarják, hogy Magyarország kötelezze el magát a béke mellett,

-          azt akarják, hogy Magyarországon demokrácia legyen, és szabadságban lehessen élni,

-          azt akarják, hogy vissza lehessen hívni, le lehessen váltani azt a kormányt, amelyik nem szerez érvényt ezeknek az alapjogoknak, és helyette újat lehessen választani időközi demokratikus választásokon. (Az embereknek elegük van abból, hogy nem teljesülnek a politikai ígéretek. Sem az egyik, sem a másik kormányé. Hogy nincs munka, nincs megélhetés, nő a szegénység, a nyomor, a kiszolgáltatottság, és megtermelt javak zöme külföldre vándorol.) Egyetértünk azokkal, akik a törvényhozás feletti civil kontroll egyik eszközét a kétkamarás parlamentben látják, és a monopóliumok egyeduralmát a tulajdonformák egyenrangúságával akarják megtörni.

-          az alkotmánynak védenie kell a tisztességes gazdasági társaságokat.

3. Legfőbb kifogásunk, hogy az új alkotmány tervezete nem ismeri el a munkához, az emberhez méltó megélhetéshez, a lakhatáshoz és a békéhez való jogot. Nem biztosítja a kis- és középvállalkozások jogait. Nem biztosítja a társadalom részvételi jogát a döntésekbe két választási forduló között. Ezért az EU szubszidiaritás elvének sem felel meg. Nem deklarál számos olyan emberi, társadalmi és nemzeti jogot, amelynek megvalósítására Magyarország kötelezettséget vállalt nemzetközi szerződésekkel és egyetemes nyilatkozatokkal az ENSZ és az európai intézményi rendszerben. Két egyszerű példa: Magyarország az ENSZ Alapokmányának aláírásával kötelezte magát a békére és az igazságosságra. Az emberi jogok nemzetközi törvényének aláírásával elismerte minden személy jogát az élethez, a jólét biztosítására alkalmas életszínvonalhoz, a lakáshoz, a személyes biztonsághoz. Az alaptörvény-terv nélkülözi hazánk függetlenségének, önrendelkezésének, szuverenitásának definiálását a transznacionális trösztök nemzetgazdaságunkban betöltött túlsúlya közepette.

Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy az emberi és társadalmi jogok alkotmányba iktatása egy dolog, és egy másik dolog, hogy meg is valósulnak-e. De ha be sem kerülnek az alkotmányba, akkor még számon kérhető alapjogként is megszűnnek létezni. Ez a szellem a „gondoskodj magadról” filozófiája. Az emberi jog és a társadalmi szolidaritás tagadása. Ezért teljes mértékben elfogadhatatlan. Jogfosztáshoz, az igazságtalanság és az egyenlőtlenség elmélyüléséhez, elembertelenedéshez vezethet! Minden demokrata kötelessége, hogy ennek veszélyére felhívja ország és világ figyelmét. Véleményem szerint fel kell vetnünk a készülő alaptörvény alkotmányosságának kérdését, továbbá azt, hogy összhangban áll-e az érvényes nemzetközi normákkal.

Végül megragadom az alkalmat, hogy bejelentsem: a MSZF szervezői támogatásukról biztosítják az európai szakszervezetek április 9-re meghirdetett budapesti demonstrációját, és mozgósítanak rá.

Látogatottság

433469
Mai napon
Tegnap
Ezen a héten
Múlt héten
Ebben a hónapban
Múlt hónapban
Összesen
6148
4600
33038
368349
102001
120202
433469

Your IP: 54.92.190.11
2018-09-23 22:15