Alább közreadjuk a Magyar Szociális Fórum alapító-szervezőjének a Közép-Európai Egyetemen (CEU) tartott előadását

Kapcsolatról szegénység és energia között

(Simó Endre előadása a budapesti Közép-Európai Egyetemen 2018. február 6-án)


Ember és energia kapcsolata létfenntartásunkat és fajfenntartásunkat érintő alapvető kérdés. Táplálkozásról, lakhatásról, szaporodásról szól. Szegénység és energiaszegénység szinonim fogalmak. A kettő kapcsolatát olyan körülmények között vizsgálom, amelyekre az jellemző, hogy rendelkezésre áll a létfenntartáshoz és fajfenntartáshoz szükséges energiamennyiség, azaz nincs energiaválság, de emberek sokasága mégsem jut hozzá, vagy csak részben jut hozzá.

Önök arra kértek, hogy mutassam be szegénység és energia kapcsolatát Magyarországon. Nos, szeretnék eleget tenni a kérésüknek, és elmondani, hogy Magyarországon 3,5-4 millió ember él a létminimum alatt, azaz 88 ezer Ft-ból (kb. 352 dollárból, 293 euróból), vagy annál kevesebből. Közülük 1-1,5 millióan havi 15-30 ezer Ft-ból tengődnek. Ez havi 60-120 dollárnak felel meg. A minimálbér szintje az idén elérte ugyan a 88 ezer Ft-ot, ám a létminimumnak számító 88 ezer Ft-ot évekkel ezelőtt állapították meg, és azóta sem emelték fel! A lakosság 36 százaléka létminimum alatti minimálbérből él. Ez azt jelenti, hogy nem képes a szükségleteknek megfelelően újratermelni munkaerejét, azaz fenntartani önmagát, családját. A Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézetének 2012. évi adatai szerint a lakosság 23 százaléka alultáplált volt, azaz nem jutottak hozzá minden második nap halhoz vagy húshoz. Az Eurostat legfrissebb adatai szerint ma a gyermekek 36,6 százalékát fenyegeti társadalmi kirekesztődés. Széles rétegek elszegényedésének jellegzetes tünete a tömeges kilakoltatás és a fagyhalál. A rendszerváltás óta hazámban több tízezer embert lakoltattak ki otthonából fizetésképtelenség miatt anélkül, hogy más lakhatást biztosítottak volna nekik. Csupán 2017-ben 10-11 ezer ember feje fölül vették el a fedelet 3600 kilakoltatás keretében. Az 1990. évi rendszerváltás óta 8 ezren szenvedtek fagyhalált a szabad ég alatt, vagy fűtetlen lakásukban. Tömegesen élnek az országban olyanok, akiknek telente arról kell dönteniük, hogy fűtsenek, vagy egyenek, kiváltsák-e a gyógyszert. A múlt télen 238-an fagytak meg, tavaly ősz óta 2018. január végéig pedig 114-en.

Mindez azért történik, mert 3,5-4 millióan nem jutnak hozzá az emberhez méltó létfenntartáshoz szükséges jövedelemhez. Más szóval jövedelmük nem áll arányban a munkaerejük egyszerű, még kevésbé bővített újratermeléséhez szükséges energiához való hozzájutással. Tömeges probléma a naponta szükséges táplálékkalória bevitelének hiánya. Az alultápláltságot leggyakrabban a testtömegindexszel (rövidítve TTI), (angolul body mass index, rövidítve BMI) fejezik ki. Alultápláltnak számítanak a 18,5-nél alacsonyabb testtömegindexszel rendelkező személyek. Az alultápláltságnak két formáját ismerjük: az elsődleges alultápláltságnál a szervezet egyszerűen nem jut annyi táplálékhoz és benne a szükséges tápanyagokhoz, amennyire szüksége lenne (szegénység vagy éhínség miatt). Másodlagos formájánál megfelelő táplálkozás mellett a szervezet nem képes megemészteni vagy felvenni az elfogyasztott táplálékot (pl. valamely betegség vagy gyógyszer mellékhatásaként). Egészséges vagy akár túlsúlyos személy is lehet minőségileg alultáplált, ha az elfogyasztott táplálék nem tartalmaz megfelelő mennyiségű ásványi anyagokat, nyomelemeket, fehérjéket vagy vitaminokat (pl. egyoldalú táplálkozás miatt).

A lakhely megfelelő fűtése kb. 1 millió embernek okoz gondot anyagi okokból. Nagyon sok helyütt csak fával, vagy szénnel tudnának fűteni, ha volna. A tüzelőanyag egy év alatt úgy megdrágult, hogy sokan olyanok sem tudják megvenni, akik eddig meg tudták vásárolni. A szociális tűzifa-ellátásból csak a rászorulóknak kb. a fele részesül. Sokan az erdőben és az árterületeken gyűjtenek fát, de ezt a törvény bünteti. Ennek az a következménye, hogy az, aki tiszteletben tartja a törvényt, megfagy, aki pedig az életet választja a törvény tisztelete helyett, a börtönben köt ki. A fával és szeméttel fűtés következtében sok kérdés merül fel a környezetvédelemmel kapcsolatosan. Hiszen fákat vágnak ki, szennyezik a levegőt.  A szegénység a nem szegények életminőségére is kihat. A kérdés: mi a fontosabb, a környezetvédelem, vagy az élet? A megoldás nyilvánvaló, ám beleütközik a rendszer korlátaiba, hiszen a rendszer nem a szegénység felszámolásában érdekelt, hanem a létező elosztási viszonyok fenntartásában.

Több százezer háztartás nélkülözi a villanyáramot. Kikapcsolták a villanyt, mert nem tudták kifizetni a közüzemi számlát. Sok helyütt két lehetőség marad: a petróleum lámpa, vagy az áramlopás. Tapasztalataink szerint a villany kikapcsolása az egyik legfőbb tényezője a szellemi, lelki, erkölcsi leépülésnek.

Az energiaszegénység tükrözi a társadalmi egyenlőtlenséget, a növekvő szakadékot gazdagság és szegénység között! A Magyar Szociális Fórum adatai szerint hazánkban az elit 600 leggazdagabb személye 16.025-ször nagyobb jövedelmet élvez, mint a szegénységi küszöb alatt élő 1,2 millió honfitársunk. A lakosság 5 százalékát kitevő 490.700 fős jómódú réteg átlagosan 129-szer többet keres, mint amennyit a szegénységi küszöb alatt élő 12 százalék.

Az energiaszegénység nem pusztán fizikai létünket érinti, hanem az ember szellemét, lelkét, erkölcsi állapotát, azaz személyiségét is. Tapasztalataink szerint a nélkülöző ember szellemileg gyors hanyatlásnak indul, hosszabb távon pedig munkaképtelenné válik, hasznavehetetlenné a társadalom számára. Létbizonytalanság okozta stressz, félelem, és a mostoha létfeltételekből fakadó súlyos betegségek tarkítják a képet. A legszegényebb, legelmaradottabb rétegek várható élettartama 10-15 évvel alacsonyabb az országos átlagnál.

Társadalmi állapotaink kihatnak a demográfiai helyzet alakulására: lakosságunk nem csak azért csökken, mert nagyon sokan külföldön keresik a megélhetésüket, hanem azért is, mert az energiaszegénység az utódnemzést befolyásoló tényezővé vált a tömeges fizikai leépülés és meddőség miatt. Mások azért nem vállalnak utódokat, mert nem akarják, hogy nekik is nyomorogniuk kelljen. A népesség csökkenésén a jelenlegi kormány a gyermekvállalás anyagi ösztönzésével szeretne segíteni. De ennek sikere bizonytalan, mert a családtámogatási rendszer a tehetőseknek kedvez, a szegény családok helyzetén viszont nem változtat.

Összességében tehát annak lehetünk tanúi, hogy 3,5-4 millió ember abszolút vagy relatív energiaszegénységben él annak ellenére, hogy az energiaforrások rendelkezésre állnak, de a jövedelmük nem áll arányban a munkaerő egyszerű, és bővített újratermeléséhez szükséges energiához való hozzájutással.

 

Következtetések:

Társadalmirendszer-kérdésről van szó, mely a következő elemekből tevődik össze:

- a létfenntartáshoz szükséges anyagi eszközök biztosítása (munka, megélhetéshez szükséges jövedelem). Ez újabb kérdést vet fel: hogyan lehet új munkahelyeket teremteni az automatizálás közepette, amikor is mind kevesebb élő munkaerőre van szükség. Van-e megoldás a létező elosztási viszonyok között arra, hogy a termelőmunkából kiszoruló tömeg meg is tudjon élni, vagy pedig csak társadalmi viszonyaink megváltoztatásával nyílik rá lehetőség? Ez egy másik előadás témája lehet.)

- lakhatás, olcsó bérlakás, szociális lakásépítési program,

- jó minőségű, preventív-orientált egészségügyi rendszer,

- színvonalas nevelés-oktatás,

- megfelelő szociális ellátórendszer,

- a leszakadó rétegek egészségügyi rehabilitációja és reintegrálása a társadalomba.

 

Köszönöm a téma iránti érdeklődésüket!

Látogatottság

170804
Mai napon
Tegnap
Ezen a héten
Múlt héten
Ebben a hónapban
Múlt hónapban
Összesen
664
2466
13547
122960
84932
85872
170804

Your IP: 54.198.111.185
2018-07-20 05:13