Warning: "continue" targeting switch is equivalent to "break". Did you mean to use "continue 2"? in /home/mszfkhu1/public_html/templates/mszfszk/functions.php on line 188
Simó Endre újságíró, a Magyar Szociális Fórum alapítószervezőjének előadása a Magyarok Világszövetsége VIII. kongresszusának Mindennapi kenyerünk című népjóléti konferenciáján.
(2012. augusztus 17.)
A szociális létbiztonságról
Nincs nemzet társadalom nélkül. Aki úgy beszél nemzetről, hogy nem szól társadalomról, figyelmen kívül hagyja a nemzet lényegét, az embert és társadalmi közösségét. Döbbenetes tapasztalni, hogy manapság vaskos kötetek jelennek meg a nemzetstratégiáról, anélkül, hogy foglalkoznának bennük legalapvetőbb társadalmi problémáinkkal: a súlyosbodó megélhetési gondokkal, a lakhatással, az egyenlőtlenséggel, a szociális igazságossággal.
Budapest, 2012. augusztus 18. szombat
A nemzet iránti felelősség központi kérdése a társadalmi gondok orvoslása. Ne beszéljen nemzetről, aki nem törődik a magyar társadalom megélhetési gondjaival, nincs nemzet társadalom nélkül – mondta Simó Endre, a Magyar Szociális Fórum alapítószervezője a Magyarok Világszövetségének 8-ik kongresszusán pénteken.
A „Mindennapi kenyerünk” című konferencia keretében elhangzott felkért előadói beszédében Simó csaknem egy millió mély szegényről, közel 4 millió létminimum alatt élőről, és további 2 millió olyan honfitársunkról tett említést, aki csak kevéssel él a létminimum (60.857 Ft jövedelem) felett. Ez azt jelenti, hogy az ország lakosságának kb. 60 százaléka mindennapos megélhetési gondokkal küszködik – mondta. Óriásira nőtt az abszolút fizetésképtelenek száma. Ezreket lakoltatnak ki otthonukból, évről évre több százan szenvednek fagyhalált, alultápláltság és éhezés tapasztalható a napi 400-500 Ft-ból élők, köztük gyermekek körében. Látványosan nőtt az öngyilkosságok száma, élet- és emberellenes tendenciák ütötték fel a fejüket.
MINDENNAPI KÜZDELEM AZ ÉLETBEN MARADÁSÉRT
A rokkantakat érintő 2012. évtől érvényes jogszabályi változások és az „új komplex” minősítő rendszer bevezetése hidegzuhanyként hatott az érintettekre. A rokkantak az egészséges emberekhez viszonyítva jóval rövidebb ideig élnek, átlag 63 évig. Az ONYF és az NRSZH 2010. évi statisztikai adatai szerint a kb. 130 ezer fő elhunyt közül kb. 34 ezer fő volt megváltozott munkaképességű személy (I. II. és III. csoportbeli rokkant). „Minden nap egy új küzdelem az életben maradásért”- mondta egy végsőkig elkeseredett betegtársunk.
SZÉLLELBÉLELT ROKKANT-TÖRVÉNY: ERŐLTETETT MENET
Az átgondolatlanul megalkotott rokkant-törvény szélnek ereszti a súlyos betegeket az ellátórendszerből úgy, hogy a nem létező munkahelyekre küldené őket. Az új foglalkoztatási program számukra, csak 2013.01.01.-től indul. A rokkantakat viszont addig is könyörtelenül kipenderítik az ellátórendszerből.
Budapest, 2012. augusztus 11. szombat
A Magyar Szociális Fórum szombaton üdvözölte Szili Katalin független képviselő T/8132 számon pénteken benyújtott törvényjavaslatát „A természetes személyek csődhelyzetének rendezési eljárásáról”, és arra szólította fel a különböző pártállású országgyűlési képviselőket, hogy a teljes csődbe jutott százezrek életének és megélhetésének védelmében honosítsák meg Magyarországon a magáncsőd-családi csőd intézményét.
Szili Katalin konkrét lépése, és a Kereszténydemokrata Néppárt elvi állásfoglalása a magáncsőd intézményesítéséről arra utal, hogy különböző politikai erők közös nevezőre juthatnak olyan fontos társadalmi ügyekben, mint amilyen a legelesettebbek megélhetési gondjainak enyhítése – áll az MSZF nyilatkozatában.