Békét akarunk! We want Peace! feliratú molinóval, magyar és szír zászlóval az Egyesült Államok Szíriával szemben tervezett katonai beavatkozása ellen tüntettek szombat este Budapesten a Szent István bazilika előtt. A megmozdulást Ferenc pápa római Szent Péter téri kezdeményezéséhez időzítették. A pápa békés kiállásra szólította fel a népeket és az embereket Amerika tervezett háborúja ellen.
A Magyar Szociális Fórum kezdeményezte gyertyás békemegmozduláshoz két párt, a Magyar Munkáspárt és a Szociális Unió, valamint hét civil szervezet csatlakozott. A béketüntetésen Fórizs Eszter töltötte be a házigazda szerepét.
Simó Endre, az MSZF szervezője beszédében leszögezte: Háborúval nem lehet véget vetni a szíriai konfliktusnak, vérontást nem szabad vérontással tetézni, a megoldást politikai eszközökkel kell elérni. Reményt ébresztőnek nevezte, hogy a NATO szövetségesek sokasága nemet mer mondani Washington háborús terveire, egyesek pedig meg is tagadják katonai támaszpontjaik használatát Amerikától Szíria ellen. (Simó Endre beszédének teljes szövegét lásd: http://mszfszk.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=559:simo-endre-beszede-a-szent-istvan-teri-beketuentetesen-a-sziriaval-szemben-tervezett-haboru-ellen)
Balog István, a Koppány csoport alelnöke arra kérte a magyar kormányt és miniszterelnököt, hogy semmiképpen se asszisztáljon az amerikai kormány agresszív háborújához. Nem azért vagyunk az Egyesült Államok katonai szövetségesei, hogy katonai szövetségünk bármely tagja koholt, hamis indokokkal vagyonszerzés céljából egy idegen állam területére bevonuljon - monda.
Gonda László alelnök, a Közhatalom Jogsértettjeinek Egyesülete képviseletében annak a véleményének adott hangot, hogy ha Szíriának nem volna fegyvere és nem élvezne nemzetközi támogatottságot, Amerika már rég lerohanta volna.
Bene Gábor, a Magyarok Szövetségének alelnöke szerint a magyar értékrenddel nem egyeztethető össze a háború és az igazságtalanság. Elfogadhatatlannak minősítette az úgynevezett korlátozott katonai beavatkozás tervét, mert – mint mondta – könnyen vezethet világégéshez. Meg kell nevezni az agresszort akkor is, ha az emberi jogok védelmezőjének álarcát ölti magára – jelentette ki.
Thürmer Gyula, a Magyar Munkáspárt elnöke kijelentette: a magyar kormány bűnt követ el azzal, hogy hallgat a béke megvédésének szükségességéről. Bűn hallgatni a háborús fenyegetésről, mert Szíria függetlenségének elvesztése Magyarországot is érintené. Hit és akarat kell ahhoz, hogy megőrizzük magyarságunkat, függetlenségünket. Saját magunkat védjük azzal, hogy kiállunk a szíriai nép önrendelkezési joga és szuverenitása mellett – mondta.
Monostori Attila, a Magyar Polgári és Nemzeti Jogvédő Szervezet alelnöke a nemzetközi jog szemszögéből vizsgálta a háborús fenyegetőzést, és azt mondta, hogy ellenkezik ez érvényes nemzetközi jogszabályokkal az ENSZ megkerülése. Nem lehet legitim még egy amerikai villámháború sem Szíria ellen a Biztonsági Tanács felhatalmazása nélkül. A hatályos nemzetközi jogszabályok szerint csak az ENSZ Biztonsági Tanácsa adhat felhatalmazást egy másik ENSZ-tagállam elleni katonai akcióra, s ehhez az szükséges, hogy a BT öt állandó tagja közül egyik se ellenezze a beavatkozást – mondta.
Kóka László, a Nem adom a házam szervezet szóvivője párhuzamot vont otthon és haza között, és annak a véleményének adott hangot, hogy sok a közös azokban, akik Magyarországon elveszik az emberektől otthonukat, és azok között, akik háborúval akarják elvenni mások hazáját.
Joul Bchara, a Magyarországon élő szíriaiak Fórum Szíriáért szervezetének elnöke így szólt: „Ma Szíriában Isten nevében mészárlások történnek, százezer áldozat, 400 ezer sebesült, milliónyi menekült. Sötét erők zúzzák szét szeretett Szíriánkat, templomokat és mecseteket rombolnak, megdöntik a civilizáció bölcsőjét, szétverik a kétezer éves kulturált együttélést. Köszönetet mondok mindazoknak, akik gyertyáikkal ide jöttek tüntetni, és elültetni a béke és a szeretet magját. Mi békében szeretnénk élni. Nem kérünk az idegenek káros beavatkozásaiból. Nemet mondunk a háborúra”.