Warning: "continue" targeting switch is equivalent to "break". Did you mean to use "continue 2"? in /home/mszfkhu1/public_html/templates/mszfszk/functions.php on line 188

A kollektív bölcsesség és megoldáskeresés gyümölcseként ezennel közreadjuk „Rosa” nevű Hitelkárosult Sorstársunk életszerűen megfogalmazott javaslatát a szerződés felmondása esetén rendelkezésünkre álló közjegyzői, közokirati lehetőségről. Szakértőink jó ötletnek és meggyőzőnek tartják az érvelést. Mint eddig is, most is hangsúlyozzuk, hogy mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy él-e ezzel a lehetőséggel, vagy sem. Íme „Rosa” javaslata:

 

 



1. A bank jognyilatkozatát/felmondását nagy lelki nyugalommal jegyzőkönyvezik.

A jegyzőkönyv a közjegyzői tanúsítvány egyik formája.
A tanúsítvány jellemzői: Közokirat, mely olyan jogi tényeket rögzít, amelyek megállapításához különleges szakértelem nem szükséges. Nem állítható ki közjegyzői tanúsítvány olyan tényről, amelyet a közjegyző észlelni nem képes, vagy az észleléshez speciális szakértelem szükséges. Ez esetben szakértő alkalmazása a megoldás.

Mi a helyzet a gyakorlatban: Idézek egy közjegyzőt:
A FELMONDÁS A BANK JOGNYILATKOZATA, MELYNEK FELVÉTELE SORÁN A KÖZJEGYZŐ FELÉ A SZERZŐDÉSSZEGÉS TÉNYÉT IGAZOLNIA NEM KELL. ÁLTALÁBAN AZ ALAPUL SZOLGÁLÓ KÖZJEGYZŐI OKIRATBAN FOGLALTAK SZERINT AZ ADÓS AKTUÁLIS TARTOZÁSÁRA IS KÉRHET A BANK KÖZJEGYZŐI TÉNYTANÚSÍTVÁNYT A BANKI NYILVÁNTARTÁSOK ÉS KÖNYVEK ALAPJÁN.
Vagyis semmit, de semmit nem kell igazolni. A bank felmondhat okkal, ok nélkül, azután nyilvántartások alapján vagy azok nélkül nyilatkozik egyet a „tartozásról”, és kész. Senki nem fogja vizsgálni, hogy indokolt-e a felmondás, vagy azt, hogy helyes-e a banki nyilvántartás.

2. Postázás után a felmondás közléséről is születik egy közjegyzői tanúsítvány, ezzel semmi baj nincs.

3. A felmondás közlése után nagy lelki nyugalommal ellátják az általuk készített kölcsönszerződést végrehajtási záradékkal. Idézet ismét:

KÜLÖNÖSEN AZT, HOGY A TARTOZÁS FENNÁLL-E, NEM VIZSGÁLJA. A KÖZVETLEN VÉGREHAJTHATÓSÁGNAK ÉPPEN AZ A LÉNYEGE, HOGY AZ ADÓS AZ OKIRAT ALÁÍRÁSÁVAL ELFOGADTA AZT, HOGY A HITELEZŐ KÖZVETLENÜL KÉRHETI A VÉGREHAJTÁST ÉS AZ ADÓSNAK A VÉGREHAJTÁS MEGSZÜNTETÉSI, KORLÁTOZÁSI PEREK ÁLLNAK RENDELKEZÉSRE JOGORVOSLAT VÉGETT. AZ ADÓS MEGHALLGATÁSÁNAK NINCS HELYE AZ ELJÁRÁSBAN.

Tehát a cél, hogy peres eljárás helyett egy gyorsabb és olcsóbb, nem peres eljárásban legyen megállapítható a jogilag releváns tény, a tartozás összege, azt – le kell szögeznünk – ilyen gyakorlat mellett nem sikerül elérni. Nem értjük, miért keveri a közjegyző az adat és tény fogalmát. A banki nyilvántartás csak egy adat. Ellenőrzés után válik ténnyé, egy könyvvizsgáló közreműködésével. A közjegyző felel azért, hogy a jegyzőkönyv/tanúsítvány az alaki követelmények betartásával jött létre, továbbá felel annak tartalmi valódiságáért. Úgyhogy passz: hogy ez a rendszer nem jó, az biztos.

Arra, hogy a fenti közjegyzői gyakorlat hova vezethet, egy példa:
Ügyfél elballag a közjegyzőköz, és jegyzőkönyvbe mondja, hogy neki semmilyen tartozása nincs, sőt, túlfizetésben van nyilvántartásai alapján. Erről lesz egy közjegyzői okirat, ami ugyebár közhitelű, aztán azt megküldik a banknak, a közlésről lesz egy közjegyzői tanúsítvány, és ha egyszer valamelyik fél akaratából bíróságon kötnek ki, de bíróság nélkül is: majd felmutatja az ügyfél a közhitelű okiratát, mely szerint lehet leszállni róla…egy fillér tartozása sincs.

Egyébként meg: Hajrá!

„Rosa”