Warning: "continue" targeting switch is equivalent to "break". Did you mean to use "continue 2"? in /home/mszfkhu1/public_html/templates/mszfszk/functions.php on line 188

Budapest, 2018. október 8. hétfő (MB)

      A semlegesség kérdéséről tartott nyílt vitát a Magyar Békekör vasárnap, Budapesten. Hazánknak a békés együttéléshez, vagy a NATO-tagsághoz fűződik-e érdeke – tették fel a kérdést a feszültségekkel terhes nemzetközi helyzetben.

     A vitáról készült hétfői hírösszefoglalójában a civil szerveződés megírta, hogy bár megoszlottak a vélemények a „semlegesnek lenni, vagy nem lenni” kérdésben, nézetazonosság volt abban, hogy a magyar népnek semmiféle háborús politikához nem fűződik érdeke, békében akar élni Kelettel és Nyugattal egyaránt.

     A Békekör szeptember óta azért kezdeményez vitát a kérdésről, mert igényt tart az emberek véleményére, és velük együtt kívánja kialakítani politikáját a békés jövőt illetően.

  • A kérdésfelvetés a nyugati világban is egyre aktuálisabb lesz, és nem kizárt, hogy a NATO szét fog robbanni – vélekedett az egyik felszólaló, aki szerint előtérbe kerül az európai együttműködés, s ez a megoldás felelne meg a legjobban Magyarország érdekeinek. Hozzáfűzte: a NATO nem tud elfogadható választ adni arra a kérdésre, hogy mi indokolja létét azután, hogy a Varsói Szerződés megszűnt.
  • Vágyálom, a semlegességhez nincsenek meg a világpolitikai feltételek, Magyarország nem lehet semleges, amíg a NATO létezik, viszont a NATO a szétesés állapotában van – vélekedett egy másik felszólaló.
  • Magyarország mindig kompország volt. Bár ki kellene lépnünk a NATO-ból, nem tudnánk semlegesek maradni – mondta egy harmadik.
  • Hazánk semlegessége legfőképpen Oroszországon múlna. Ha Oroszország kész volna elismerni, megnyílhatna az út a semlegesség előtt – hangzott el egy további felszólaló szájából, aki megkérdezte, mi a kormány álláspontja a NATO-ról Magyarország és a Kelet egyre szorosabb együttműködése közepette.
  • Erősödne a létbiztonság idehaza, ha felhagynánk a katonai tömb háborús logikájával. A NATO hamis biztonságérzetet kelt az emberekben, meg akarja félemlíteni őket egy nem létező ellenséggel szemben – érvelt egy további résztvevő, aki emlékeztetett, hogy az 1989-es rendszerváltáskor semleges Magyarország volt a cél. Ne legyen idegen katona az országban, magyar katona pedig ne legyen külföldön! – hangsúlyozta.
  • Végül volt, aki – szervezetének kezdeményezése nyomán – a trianoni szerződés újratárgyalására kérte a kormányt, és úgy vélte, hogy a semlegesség segíthet benne.

„A semlegesség kérdését az élet veti fel a Nyugat alkonya, és a Kelet hajnala közepette, itt, Európa szívében, Kelet és Nyugat találkozó pontján. A Békekör létrejötte óta vallja, hogy nemzeti érdekünk a jó viszony, és a békés együttműködés Kelettel és Nyugattal egyaránt” – mondta bevezetőjében a Magyar Békekör elnöke.

Simó Endre szerint a cél elérését saját szövetségeseink akadályozzák azzal, hogy

  • a NATO birodalmi terjeszkedő politikát folytat, Magyarországnak viszont ehhez nem fűződik érdeke. Legújabban Szerbia kivételével lényegében az egész Balkánt bevonták, Ukrajna bevonására készülnek. Az utóbbi közvetlen konfliktus-veszélyt idéz föl határunkon, és felvonulási színtérré változtathatja hazánkat.
  • az 1989-es amerikai-szovjet megállapodást megszegve állandó támaszpontokat létesítenek Lengyelországban és Romániában.
  • a máltai megállapodásokat felrúgva, bevonták a NATO-ba a volt szocialista államokat.
  • békétlenséget szítanak Szíriában, mindenáron rá akarják tenni kezüket gáz- és olajlelőhelyeire. Washington Izraelt támogatja, miközben felmondja a palesztinokkal kötött megállapodást. Iraki és afganisztáni katonai jelenléttel akadályozzák a két ország szuverén fejlődését.
  • a NATO vezető hatalma sorra felmond olyan nemzetközi szerződéseket, amelyek a nemzetközi biztonságot és együttműködést szolgálják: az iráni atommegállapodást, az ENSZ hágai nemzetközi bíróságáról szóló szerződést, a párizsi klíma-megállapodást, az UNESCO-ról szóló egyezményt. Készül az 1962-es bécsi diplomáciai konvenció, valamint a közép-hatótávolságú nukleáris fegyverekről még a Szovjetunióval kötött 1987. évi megállapodás felmondására.
  • az USA jelezte, hogy kész a NATO-nak is hátat fordítani, ha a többiek nem fizetnek többet a közös kasszába. Kereskedelmi háborút robbantott ki saját szövetségeseivel szemben, és szankciókra kötelezi őket, köztük minket, Oroszországgal és egy sor más olyan országgal szemben, amely nem hajlandó úgy táncolni, ahogy ő fütyül.

Hazánk érdekei elkülönülnek a NATO-étól abban, hogy

  • a szankciók akadályozzák a fejlődésünket,
  • a migrációval szemben a NATO nem nyújt védelmet, nem foglalkoznak a népvándorlás okainak kiküszöbölésével, hanem ellenkezőleg, a neokolonialista politikával gerjesztik a folyamatot,
  • a NATO nem védene meg minket egy NATO-n belüli támadástól (5. cikk),
  • a magyar honvédség 150 ezer főről 25 ezerre történt leépítésével, hadrafoghatóságának szétzilálásával kiszolgáltatottjává tett minket, vélhetően azért, hogy leszerelje semlegességi hajlamainkat.

 

„A NATO kezd alkalmatlanná válni az Észak-Atlanti Szerződésben rögzített célok és feladatok ellátására. A másik oldalon viszont nem szegeződik szembe vele katonai tömb, sem pedig birodalmi terjeszkedés! Ellenkezőleg, a katonai téren létrejött ellenereje birtokában a Kelet békés együttműködésre és megállapodásra törekszik, de a NATO, főként vezető hatalma elutasítja a békejobbot” – vélekedett az elnök.

Mi értelme a NATO-nak, ha az ellenség együttműködésre kész barát szeretne lenni?! Mi értelme annak, hogy így folytassuk, és kitegyük magunkat idegen érdekek háborús színterének? – folytatta, majd a következőkben jelölte meg a békés együttélés lehetőségét, egyszersmind követelményét:

  1. Egymás területi integritásának és szuverenitásának kölcsönös tiszteletben tartásában,
  2. Az agressziótól való kölcsönös tartózkodásban,
  3. Az egymás belügyeibe való kölcsönös be nem avatkozásban,
  4. Az egyenjogúságban és együttműködésben a kölcsönös előnyök alapján.

Simó szerint a NATO a globális fináncérdekek birodalmi terjeszkedő politikáját szolgálja, hazánk pedig eszköze ennek a birodalmi politikának. Joggal merül fel a kérdés: mi érdekünk fűződik ehhez az állapothoz?

Arról, hogy hazánknak mit kellene tennie a békés együttélésért, a Békekör elnöke a következőt mondta:

  • Az első teendő: Magyarországnak, a magyar kormánynak nem szabad támogatnia a NATO terjeszkedését, mert nem erre, hanem a békés együttélésre kapott felhatalmazást a magyar néptől.
  • A második teendő: Helsinki szellemében hidakat kell ácsolnia Kelet és Nyugat, az Európai Unió és az Eurázsiai Gazdasági Unió között, a Sanghaji Együttműködési Szervezettel és a BRICS-szel.
  • Ha a NATO továbbra sem volna hajlandó az európai földrész két fele közötti normális, intézményesített kapcsolatépítésre, integrációra, fontolóra kell venni NATO-tagságunk felfüggesztését. Ez nem szembefordulást jelentene eddigi szövetségeseinkkel, hanem egyenjogú, kölcsönösen előnyös együttműködést velük is, nemzeti érdekeinkkel összhangban.
  • A semlegesség a békés együttélésre épülő új világrend jelképe. Kifejeződik benne népünk békevágya, és együttműködési készsége a világ más népeivel.
  • Tagságunk felfüggesztéséhez nincs szükség nemzetközi garanciára, a semlegességhez viszont szükség van rá. Ezzel kapcsolatban megemlítette, hogy a szovjet csapatok Magyarországról történt kivonása óta hazánkat meg nem támadási szerződés fűzi Oroszországhoz.

A Magyar Békekör továbbra is szabad, nyílt vitára bocsátja a semlegesség és a békés együttélés kérdését. Arra kéri az együttgondolkodásra kész szervezeteket és személyeket, hogy legközelebb a semlegesség konkrét tartalmáról beszélgessenek, és írják meg véleményüket a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címre.+++

 

Kiadta: MB

Magyar Békekör/Facebook