Kína és Oroszország viszonya még sohasem volt olyan jó, mint napjainkban, sziklaszilárd alapokon nyugszik – idézte a Magyar Békekör Hszi Csin-ping kínai elnök Vlagyimir Putyinnal folytatott kétnapos moszkvai tanácskozásának végén, kedden elhangzott értékelését.
„Ez a látogatás nagyon hasznos volt, újult erővel töltötte meg átfogó partneri viszonyunkat, és stratégiai együttműködésünket. A két ország külpolitikájában továbbra is elsőbbséget élvez az egymáshoz fűződő viszony, a továbbiakban is támogatni fogják egymást a kettejüket érintő létfontosságú kérdésekben. Ez a viszony segíteni fogja az országok fejlődését, s a béke és a stabilitás pillére lesz az egész világon” – jelentette ki a Kínai Népköztársaság elnöke, aki eddig huszonkétszer találkozott Putyinnal.
Hszi Csin-ping minden kétséget eloszlatott afelől, hogy Kína kettős politikát folytatna Oroszország és az Egyesült Államok között, s hagyná, hogy Washington éket verjen közéjük. A következőket mondta Puytinnak: „Oroszország az az ország, amelyet a leggyakrabban keresek fel, a külföldi vezetők közül pedig önnel tartom fenn a legszorosabb kapcsolatot”.
Putyin Szent András érdemrenddel tüntette ki Hszi Csin-pinget, és nagy barátjának nevezte a kínai elnököt.
Tucatnyi gazdasági együttműködési szerződést kötöttek 10 milliárd dollár értékben. Ezen kívül tíz államközi megállapodás született, köztük védelmi megállapodások, és stratégiai együttműködést érintő szerződések.
Megfigyelők olyan szövetségről beszélnek, amely úgy jöhetett létre, hogy leszámoltak az ideológiai megközelítéssel, mely rányomta bélyegét a XX. század orosz-kínai viszonyára, és felülkerekedtek sérelmeiken egymás érdekében, valamint egy új etikai alapokon nyugvó nemzetközi rend megteremtéséért. „Az Egyesült Államok aligha fogja tudni bevenni ezt a bástyát” – véli a The Duran.
Putyin és Hszi pénteken és szombaton részt vesz a Húszak Csoportjának (G20) hamburgi tanácskozásán, és külön-külön találkozik majd Trump amerikai elnökkel is.
A Magyar Békekör értékelése szerint a „keleti szövetség” meghatározó erőként jelenik meg a hamburgi konferencián, és az amerikai elnökkel tartandó találkozókon. Nem csak gazdasági és katonai súlya miatt, hanem azért is, mert erejét arra kívánja felhasználni, hogy a konfrontáción nyugvó globalizációt az együttműködés világrendjével váltsa fel. +++