Warning: "continue" targeting switch is equivalent to "break". Did you mean to use "continue 2"? in /home/mszfkhu1/public_html/templates/mszfszk/functions.php on line 188

„MEGROKKANT AZ ÉLETÜNK”:  EGY CSALÁD, MELYET A BETEGSÉG NYOMORBA DÖNTÖTT

Végső elkeseredésében ragadott tollat az 59. éves családfő, aki elmesélte a szomorú történetüket. Ő is, és a felesége is rokkant. A 16 éves gyermekük taníttatása is, már kemény erőpróbát jelent a Dunántúli család számára. A házaspár, a korhatár alattiakat érintő nyugdíjtörvény változásoknak köszönhetően a törvénykezés áldozata lett. Ebben a kegyetlen világban teljesen megalázó helyzetbe kerültek. Az emberi méltóságukat is megtépázták a sokkoló rendeletek.

Az 59. éves férfi, még 2009-ben vált munkanélkülivé, fúvós zenészként. Előtte 30 évet dolgozott. Mindig becsületesen fizette a TB járulékot. Idült tüdőbetegség következtében, már nem tudta tovább folytatni az addig imádott munkáját. Nem tudta a szaxofont megszólaltatni. Állandóan fulladt, és levegőért kapkodott. Jött persze más betegség is az idült obstruktív tüdőbetegség mellé, mint: magas vérnyomás, cukorbetegség, gerincsérv, csigolyaízületi merevséggel és állandó fájdalommal párosuló állapot, öröklött szívbetegség, depresszió, stb.

Emberileg, mindent megpróbált, amit csak lehetett, hogy valamit dolgozhasson. Küzdött azért is, hogy a munkanélküliség és a betegségek ellenére mégis, hogyan maradhatna hasznos tagja a társadalomnak? Súlyos betegségei miatt nem alkalmazták sehol, de 2012. évben mégis megpróbálkozott a közmunka végzésével, a saját felelősségére. Az előadóművészi képesítéssel rendelkező diplomás férfinek a strandon a szemetet és a csikkeket kellett összeszednie, de a közmunkát is csak 3 hónapig bírta végezni. A nagy hőségben egyre jobban fulladt. Orvostól-orvosig járt, ez volt a mindennapos programja. Később, elindította a kérelmet a megváltozott munkaképességű személyek ellátása iránti igényhez. Az új komplex minősítő rendszer szerint B2 kategóriát kapott a nem rehabilitálható állapotára, 2013. 06. hónapban. A minősítés során 41% mértékű össz- szervezeti károsodást véleményeztek nála. A határozat szerint elutasították az igényét az ellátásra azzal, hogy a rehabilitációs járadék nem jár a panaszos számára, mert, az utolsó 5 évben nem rendelkezik 1095 nap biztosítási jogviszonnyal.

Sokféle kérdés kavargott benne, amikor panaszkodva mesélte: „Zenészként, én nem értem úgy a törvényeket, mint, aki naponta ebben a paragrafusi forgatagban él. A törvények idegen nyelvezettel vannak leírva. Ebből már rengeteg bajom származott. Sokunknak ezen áll, vagy bukik, az ellátáshoz való jogosultsága. Megtörtént a szomorú valóság velem, hogy 2013. 07. hótól még a 22.800.- Ft/hó összegű foglalkozás helyettesítő támogatást (segélyt) is elvették tőlem. Azt sem értettem, hogy miért? Miért csökkentették le azt 2.655,- Ft/hó összegre? Egyik ismerősöm magyarázta el a nem mindennapi matematikai feladványt, ami engem úgy érintett, mint egy villámcsapás”- mondta a zenész.

A férfi felesége is rokkant, 64% mértékű össz- szervezeti károsodással. Az ő rokkantsági pénzellátása havi 54.400,- Ft összegű. A 16 éves lányuk után 12.200,- Ft/hó családi pótlékot kapnak. Ez a családnak a fő jövedelme, mert az apa, csak megalázóan alacsony összegű, 2.655,- Ft/hó segélyt kap. A háromtagú család teljes jövedelme összesen 69.255,- Ft/hó. A rejtélyes 2.655,- Ft/hó összegű segély, hogy miért is pont ennyi - mellyel a gondoskodó állam az elkeseredett családfőt segíti - a férfi egyik ismerősének a számítása alapján értelmezhető.

Nézzük csak a családi költségvetést, hogy mennyiből gazdálkodhatnak? Az élelem, a lakás rezsi, a 2 rokkant szülőnek a sok gyógyszer, a 16 éves lány iskoláztatása, a ruházkodás, a váratlan kiadások, hogyan jön ki ebből, mind ez, a 3 személynek?

Íme, a számítási képlet:

A segélyre való jogosultságnál, az egy főre jutó jövedelem nem haladhatja meg a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj (28.500,- Ft/fő/hó) összegének a 90%-át, ami 25.650,- Ft/fő/hó. Azonban ez, egységekre lebontva képezi a további számítás alapját a közös háztartásban élőkre úgy, hogy: 1 egész egységnek számít egy felnőtt, és a második felnőtt már csak 0,9 egységnek számít, és az 1 gyermek, az már csak 0,8 egységnek számít be a képletbe. Így a 3 tagú család összesen 2,7 egységet ér. Az egy főre vetített 25.650,- Ft/fő/hó összeget, ha megszorozzuk a 2,7 egységgel, akkor a család összes jövedelme 69.255,- Ft/hó összegre jön ki. Ezért állt elő az a faramuci helyzet, ha az anya 54.400,- Ft/hó összegű rokkantsági pénze és a 16 éves lányuk 12.200,- Ft/hó összegű családi pótléka együtt 66.600,- Ft/hó összegű, akkor ehhez még az állam az apa részére 2.655,- Ft/hó szociális segélyt ad kiegészítésként. Így jön ki a 69.255,- Ft/hó összjövedelmük.

Miután a megrokkant zenész megértette a számítási képletet, csak annyit mondott keserűen:

„Értek már mindent. Ezt érdemlem 59.évesen? Szegény lettem, annyit is érek? Egy senki lettem? Még annyit sem érek, mint egy kivert kutya? Milyen ország ez, ahol 30 évnyi munka és járulékfizetés után havi 2.655,- Ft az apanázs? Micsoda szégyen! Akárhogyan is számolom, még 5 évet kellene kibírnom az öregségi nyugdíjkorhatárig. Ez nem fog menni! Lenulláztak, eltapostak, mint egy férget? Hogyan nézzek a 16 éves gyermekem szemébe? Mit mondjak neki ezután az élet szépségéről, a hazáról, az állami felelősségről, a gondoskodásról, vagy az országgyűlési képviselőkről, akik azt hirdették, hogy az emberek boldogulásáért dolgoznak majd, és erre is esküdtek fel a Parlamentben? Mennyit ér az esküjük, ha az ő pénzes zsákjuk tele van, minket meg egyen meg az enyészet? Nem a nélkülözés bánt, hanem ahogyan teszik ezt velünk. Az én szívemben, erre nincs bocsánat! Ameddig élek, addig harcolok a méltatlan helyzetünk ellen. Elvánszorgok bárhová, hogy az emberi méltóságunkat visszakapjuk. A jogainkat tiszteljék, mert embernek születtünk! Nem embertelen körülmények között szeretnék élni a családommal. Emberhez méltóan szeretném megadni, vagy megkapni a végtisztességet is, ha majd megszűnik körülöttünk minden, de nem havi 2.655,- Ft-ból”!

Elakadt a lélegzetünk ettől a történettől, mert oly méltatlan ez az emberi sors, hogy ezek után már nincs is mit mondanunk, csak egyszerűen annyit: „ez szégyen”!

MSZF „Összefogás a korhatár alatti rokkantak emberi jogaiért” csoport