„SENKIT SEM HAGYUNK AZ ÚT SZÉLÉN”

„Senkit sem hagyunk az út szélén”- mondta a kormány. Még az a nyilatkozat is elhangzott a Szociális Államtitkárság részéről, hogy az új rokkant-törvényt igyekeztek úgy megalkotni, hogy az, a betegek számára is jó legyen. A 2012.01.01.-től bevezetésre kerülő új rokkant-törvényhez kapcsolódó törvénymódosítások további negatív változásokat hoztak a betegek számára 2012.évben. A visszaminősített betegeknek fix összegű segélyes pénzekre módosították a havi rendszeres pénzellátásaikat, így az előző juttatásukhoz képest felére, harmadára, vagy negyedére csökkent a rendszeres havi ellátásuk a felülvizsgálat után.   A 2014.01.01.-től életbe lépő utolsó két (2013.évi) törvénymódosítást pozitívumként értékelte a kormány, de valójában, a volt rehabilitációs járadékosok ügyének utólagos rendezése is 2 éves csúszással valósult csak meg. A felülvizsgálatok után ezek a folyamatos betegek, csak új belépőként kaphattak rendkívül alacsony pénzellátásokat, akkor is, ha állapotromlásuk következett be. A biztosítási jogviszony időtartamok kiszélesítése sem adott sok pozitívumot a korhatár alatti rokkantak számára, mert már jelentkeztek nálunk olyan betegek is, akik még az utolsó 15 évből hiányzó 5 évet sem tudták felmutatni a biztosítási időkhöz.

A felülvizsgálandó betegek számára az új komplex minősítés szigora általában visszaminősítéseket eredményez, ami az addigi pénzbeli juttatásaik csökkenésével jár. A megrokkant özvegyeket is nagyon sújtja a törvény. Nekik a visszaminősítés nemcsak az állandó özvegyi nyugdíjuk megvonásával jár, hanem a saját jogú pénzellátásaik drasztikus csökkenését is eredményezi.

Néhány betegesetet felvázolva is láthatjuk, hogy az új rokkant-törvény okozta változások nem arra utalnak, mint ahogyan azt a kormány kommunikálta, hogy minden rendben van.

AZ ALÁBBI BETEGESETEK HŰEN TÜKRÖZIK A PROBLÉMÁKAT:

1./ beteg:

Piroska, Somogy-megyében élő rokkant özvegy. A saját jogán hiába van 40 év szolgálati idő visszaigazolása a nyugdíjintézettől, mégsem kap egyetlen fillér pénzellátást sem. Magatehetetlen, agyvérzéses édesanyja sokévi ápolásába maga is belerokkant. Édesanyja halála után már nem kapott sehol munkát 55 évesen. Mivel az ápolási díj ideje nem számít biztosítási jogviszonynak, ezért egyetlen fillért sem kap az érintett. Az özvegynek az új komplex minősítése 50% mértékű össz- szervezeti károsodás. A 2013. 01. hóban kapott határozat szerint, végleges állapottal, és csak állapotrosszabbodás esetén kellene felülvizsgálni. A most 60 éves rokkant asszony 2012. év őszén elveszítette férjét is. Még 2013. 09. hóban benyújtotta az állandó özvegyi nyugdíj igényét, de a mai napig nem kapott semmiféle hivatalos határozatot és egy huncut vasat sem. Kétségbe esésében rengeteget telefonált a nyugdíjintézetnek, de még mindig csak azt hajtogatják, hogy foglalkoznak már az ügyével. A saját jogán a biztosítási jogviszony hiánya miatt nem kap egy fillért sem a rokkantságra, pedig 40 év szolgálati ideje van a nyugdíjhoz. Pechére, a nők 40 éves jogviszonyába sem számít be az idős szülő ápolása. Az állandó özvegyi nyugdíj igényét meg képtelenek hónapok óta elbírálni. Ez elképesztő.

2./ beteg:

Egy másik özvegy esete is meglehetősen cifra. A Nógrád-megyében élő asszony már 62 éves. Neki még volt arra lehetősége, hogy az új rokkant-törvény 2012.01.01.-i hatálybalépése előtt, 2011.12.31.-ig elmehetett előnyugdíjba 59 évesen. Akkor, még a rokkantévek teljes időtartama nyugdíjjogosító, jogfenntartó időnek számított az előnyugdíjhoz. Így, a jogosultsága fennállásával igénybe is vette azt. Az elhunyt férje jogán, szerette volna megigényelni az állandó özvegyi nyugdíjat is 2011. évben. A nyugdíjintézetben azt a választ kapta, hogy, az állandó özvegyi nyugdíjat, csak az életkorára előírt öregségi nyugdíjkorhatár beöltésekor igényelheti meg, mert előnyugdíjasnak az nem jár. Azonban, közben megtudta, hogy az özvegyi jog feléledése 10 év után elévülne, mire ő elérné az életkorára előírt öregségi nyugdíjkorhatárt. Ez után a végleges állapotú, 50% mértékű rokkantsága okán fordult a nyugdíjintézethez, az állandó özvegyi nyugdíj-jogosultsága miatt 2012. 12. hóban. Elrendelték az új komplex felülvizsgálatát, ami már egy éve húzódik. Hét hónap múlva vizsgálták felül és végezték el számára a NRSZH I. fokú szakvéleményezést, mely alapján visszaminősítették 30% mértékűre az össz- szervezeti károsodását, amit megfellebbezett. A NRSZH II. fokú szakvélemény alapján is, csak 40% mértékű egészségromlást véleményeztek nála. Teljesen egyértelmű, hogy az özvegyi nyugdíjat nem akarják, hogy megkapja, mert az, csak 50% mértékű össz- szervezeti károsodás esetén jár. A határozatot nemrég kapta készhez a 62 éves asszony, ami ellen munkaügyi bírósághoz fordult. Az özvegy állapota a végleges 50% mértékű egészségromlást követően egyre rosszabb lett. Állandóan kórházban van, de a papírforma szerint mégis „megjavult” az állapota, és II. fokon is visszaminősített maradt, csak 40%-t kapott, mert „elvették” a végleges 50%-ot tőle. A rokkant özvegyekkel még 62 éves korban is így szórakoznak? Hát, erre is képesek egyes felülvizsgáló orvosok? Mindkét rokkant özvegy az új rokkant-törvény áldozata lett.

3./ beteg:

A Tolna-megyében élő Zoltán 58 éves, végleges állapotú rokkant. A férfinek is (2011.12.31.-i állapot szerint) 57 év alattiként megküldték az „önkéntes” nyilatkozatot, mint minden 57 év alatti rokkantnak, hogy saját maga ellen önként kérje a NRSZH új komplex minősítő felülvizsgálatot. Ez a rendelkezés kötelező volt a végleges állapotú rokkantakra is. Az érettségizett és burkoló szakmával rendelkező férfi 1999-ben lett rokkantnyugdíjas, de 2008-tól végleges állapotú rokkanttá nyilvánították.  Mindkét térdét operálták, totál térdprotézist kapott, de ezen kívül még kb. 10 féle betegségben szenved. Állapota folyamatosan romlik. Tavaly a csuklóján a sajkacsontnál haránt csonttörést szenvedett, ami szövődményessé vált. Emiatt több hónapig gipszkötést kellett viselnie. A karjában az izom is begyulladt, még a felkarja is vérömlenyes lett. Közben kiderült meg kellene műteni az alkarját. A műtétre való egy éves várakozás közben már állandóan erős fájdalmai voltak. Végül most, már sürgősséggel kellett megműteni.

A rengeteg stressz miatt újabb betegségei jelentkeztek, állandó magas vérnyomása lett és cukorbeteggé vált. A vércukorszintje mindig 10 feletti értéket mutat, de csak 2014. 08. hóra kapott volna időpontot a diabetológus szakorvoshoz a kivizsgálásra. Kénytelen volt magánrendelésre elmenni az állandó rosszullétek miatt. A rokkant férfi esete is példázza, hogy komolyabb rosszullétek és fájdalmak esetén sem lehet időben bekerülni a szakorvosokhoz és a műtétekre a hosszú várólisták miatt. A végleges állapotú betegek továbbra is állandó orvosi kontrollokra járnak, de mint tapasztalható, tovább romlik az egészségi állapotuk, ezért teljesen felesleges volt elrendelni az újabb felülvizsgálatukat. Az egészségi rehabilitációjuk pedig nincs megoldva a betegeknek. A maratoni várólisták végén kullognak, mert nincs pénzük megfizetni a soronkívüliséget. Rendszeres egészségügyi probléma esetén kénytelenek saját pénzen a magánrendeléseket felkeresni, ha életben akarnak maradni. A segélyes pénzellátásokból viszont gyógyszerre és a megélhetésre sem futja. Miből fizessék a magánrendelést, vagy a hálapénzes műtéteket?

VÉGSZÓ:

Mindenképp újra kellene gondolni az új rokkant-törvényt és az új komplex minősítését a betegeknek. Ki kellene dolgozni javaslatokat az egészségügyi rehabilitáció megvalósítására, mert annak hiányában a korhatár alatti rokkantak egyre rosszabb egészségi állapotba kerülnek. Komplett egészségügyi rehabilitáció nélkül pedig nem képesek részt venni hatékonyan a foglalkoztatási rehabilitációban sem, és tartós munkavégzésre továbbra is alkalmatlanok fognak maradni. Hiába állítja a kormány, hogy a legnagyobb körültekintéssel alkotta meg az új rokkant-törvényt, és az új komplex minősítő rendszert, hogy az a betegeknek is jó legyen, a példák az ellenkezőjét mutatják. A korhatár alatti rokkantakat a kormány az út szélén hagyja, a sorsukra hagyja. Az új kormánynak sürgősséggel kellene foglalkoznia a korhatár alatti rokkantak problémáival, hogy valóban senkit se hagyjanak az út szélén, főleg, ha azok annyira kiszolgáltatottak, mint az érintettek.

MSZF „Összefogás a korhatár alatti rokkantak emberi jogaiért” csoport