Tisztelt Hitelkárosultak!

A Szociális Kerekasztal – Makkos Albert kezdeményezésére – az alábbi szövegű Petíció eljuttatását javasolja az Európai Unióhoz. Szeretnénk, ha véleményeznék, mielőtt elküldenénk, hogy olyan petíció kerüljön az EU elé, amely megfelel az Önök érdekének!

Tisztelt Petíciós Bizottság!

A Kelet-Európában folyó devizahitelezés kérdésének feltárásával az egységes piac kialakítása érdekében, az egyes uniós országok egymástól lényegesen eltérő fogyasztóvédelmi helyzetének egységesítése, és a kiszolgáltatott uniós polgárok jogainak megvédése miatt fordulunk Önökhöz.

A devizahitel ma már Magyarországon az ország gazdaságát megrendítő folyamattá alakult. Mivel számos civil szervezet kezdett el foglalkozni a devizahitelezés kérdésével, és az arra illetékes hatóságok nem oldották meg a kérdést, a civil szervezetek 2011. június 9-i tanácskozáson összefogtak, és Szociális Kerekasztal néven közgazdászokból és jogászokból álló egységes, közös platformot hoztak létre. A Szociális Kerekasztal mintegy két hónap alatt feltárta a helyzetet, és az egyes személyek által perelhető megoldásra konkrét javaslatokat is kidolgozott. A Szociális Kerekasztal ugyanakkor belátta, hogy nem lehet teljes értékű megoldás az, hogy jogaik kivívása érdekében mintegy egymillió ember nyújtson be a bankok ellen keresetet. További, közös és hatékony megoldást kell találni.

A devizahiteleknek nem csak a Magyarország, hanem Lengyelország, Románia, Bulgária, Horvátország, Észtország, Lettország Litvánia lakossága is áldozata lett. A Szociális Kerekasztal azért fordul a Petíciós Bizottsághoz, hogy az EURÓPAI UNIÓ keretén belül segítsen formába önteni azt a jogi megoldást, amely konkrét javaslatokon keresztül orvosolná a társadalmi – gazdasági katasztrófával fenyegető helyzetet.

DEVIZAHITELEZÉS HELYZETE

A szocializmus megszűnését követő gazdasági átalakulás a kelet-európai országokban magas inflációval, és az ehhez kapcsolódó magas jegybanki alapkamattal járt együtt. Jellemzően a tőkehiány és az alacsony bérek miatt nem épültek bérlakások. A lakosság 8% körüli infláció mellett csak nehezen tudta megfizetni egy lakásépítésre felvett hitel törlesztő részleteit. Ebben a gazdasági környezetben jó gondolatnak tűnt a bankok ajánlata, hogy az emberek árfolyamkockázat mellett alacsony kamatozású devizában (szinte kizárólag svájci frankban) vegyenek fel hitelt.

Alacsony kamatozású devizában felvett hitel más ország magas kamatozású devizájában való befektetetését a pénzügyi világ carry trade ügyletnek nevezi. A carry trade ügyletet professzionális befektetők spekuláció révén való pénzkeresésre alkalmazzák. Az ügylet alapvető feltétele, hogy a magas kamatozású deviza árfolyamának emelkedése idején a felvett hitelt azonnal vissza kell fizetni, mert különben az árfolyamváltozás a kamatnyereséget felemészti, sőt akár veszteséget is eredményez. Emiatt a pénzt a magas kamatozású országban csak likvid eszközbe (pl. állampapír) szabad befektetni.

A carry trade ügyletet bankok finanszírozzák, és számos esetben maguk a bankok is alkalmazzák. A bankok a carry trade ügylet sajátosságait nagyon jól ismerik.

A carry trade ügylet lakosság részére való alkalmazása szinte minden elemében hibás javaslat volt.

• A lakosság nem professzionális befektető, tehát nem tudja megítélni, mikor keletkezik olyan tartós árfolyamváltozás, amelynél a kölcsönt vissza kell fizetni.
• A lakosság nem spekulációval akar pénzt keresni, hanem saját szükségletét (lakásvásárlás) akarta kielégíteni, amelynél fel sem vetődhetett, hogy az árfolyam emelkedésekor feladva célját eladja a lakását és az utcára kerüljön.
• A lakosság a felvett hitelt jellemzően ingatlanba, tartós fogyasztási cikkbe és nem likvid eszközbe (pl. állampapír) fektette, amelynél a gyors eladás és a hitel visszafizetése lehetetlen. Sőt a részletfizetés révén elismerte a teljes hitel azonnali visszafizetésére vonatkozó fizetésképtelenségét.
• A két ország tartós kamatkülönbsége közgazdaságilag szükségszerűen magával vonja az árfolyam emelkedését, így a carry trade hitel visszafizetése néhány éven belül várhatóan szükségszerűvé válik. A bankok ezzel szemben a lakossággal 10, 20, sőt esetenként 30 éves hitelszerződéseket kötöttek, amelynél a kezdeti kamatelőny eltűnik és a carry trade garantáltan veszteséget eredményez.

A bankok a lakossági svájci frank alapú hitelek kamatát még egy kamatfelárral is emelték. A kamatfelár kezdetben a Svájci Nemzeti Bank referencia kamatának mintegy duplája volt. Napjainkban azonban a kamatfelár már a Svájci Nemzeti Bank referencia kamatának mintegy 150-170 szerese, amely uzsorakamatnak minősül! A svájci frank alapú hitel kamata így magasabb lett, mint egy forinthitel kamata.

A bankok részére nyilvánvaló volt, hogy a carry trade lakossági alkalmazása révén a hitelfelvevők jelentős veszteségeket fognak elszenvedni. Nem vitás, hogy a bankok a carry trade lakossági alkalmazásával az embereket tudatosan megtévesztették.

A carry trade üzlet vonatkozásában logikus lett volna, hogy a bankok devizaként az EURO-t javasolják. Egyrészt a carry trade ügyletet alkalmazó bankok ritka kivétellel EURO övezetben működnek, másrészt Kelet-Európa gazdasági kapcsolatai is az EURO övezet államaival áll fenn, és nem Svájccal. Az EURO árfolyam ingadozása legfeljebb a gazdasági folyamatok mértékéig változhatott volna.

A bankok ezzel szemben a svájci frankot helyezték előtérbe. Nem alaptalanul. Magyarországon számos szerződésben már megfogalmazásra került, hogy a svájci deviza megszűnése esetén milyen devizában kell a szerződést értelmezni. A svájci deviza megszűnése csak egyetlen módon lehetséges, a frank brutális beerősítésével, amely folyamatnak jelenleg szemtanúi vagyunk. A bankok tehát előre tudták, hogy a kelet-európai országok devizájában a svájci frank árfolyama lényegesen meg fog emelkedni, ami a törlesztő részleteket lényegesen megemeli.

A bankok Magyarországon szinte minden szerződés számításában „tévednek”. Például gyakran tetten érhető, hogy a bank 8% kamatot közöl, miközben a számításban már magasabb kamatot alkalmaz.

Magyarországon a svájci frank alapú hitelek kamatszintjének a Svájci Nemzeti Bank referencia kamatszintjéhez képest 150-170 szeresre emelése, valamint a HUF/CHF árfolyam 50%-ot meghaladó mértékű emelkedése miatt a törlesztő részletek megduplázódtak, amit már a lakosság jelentős része nem tud fizetni.

A devizahitel megemelkedett törlesztő részlete miatt az embereknek nincs pénzük fodrászra, virágra, ruhára. A kisvállalkozások csődje megemelkedett, ami a hitelt nem fizetők arányát tovább növeli.

Ma már 300.000 család van olyan helyzetben, hogy nincs pénze a gyakran dupláját meghaladó törlesztésre fizetésére, fizetési késedelembe esett, és így bármikor kilakoltathatják. Ha a fogyasztási hiteleket is figyelembe vesszük, akkor a lakosság csaknem harmada szenved a devizaalapú hitel megfizethetetlenségétől. A hitel kifizetése érdekében emberek sokasága éhezik, fél munkahelye elvesztésétől, ezek a hatások pedig a megbetegedési arányt is növelik. Lényegesen megemelkedett az öngyilkosságok aránya. Egy család kilakoltatása azzal járhat, hogy a gyerekeket elveszik szülőktől, amit sokan nem tudnak elviselni, ezért előfordul, hogy teljes családok választják az öngyilkosságot. Mindezekről tilos a sajtónak tájékoztatást adni. Összefoglalva a banki profit érdekében tudatos népírás folyik.

BANKOK SZEREPE

A teljesség igénye nélkül, a legmeghatározóbb devizaalapú hitelezést folytató bankok a következők:

A bankok áttekintése felhívja a figyelmet, hogy az Európai Unió fejlett gazdasággal rendelkező alapító országainak bankjai - mintegy kartellbe tömörülve - folytatták egész Kelet-Európában a devizaalapú hitelezést.

Nem a bankok kelet-európai jelenlétével, hanem a bankok lakosságot megtévesztő, törvénytelen tevékenységével van a baj.  Hiszen a felsorolt nagy múltú bankok nagyon jól tudták, hogy amit Kelet-Európában tesznek, azt saját hazájukban nem tehetnének.

A szerződéskötésnél tehát se a jóindulat, se a tisztesség, se a felek kölcsönös tájékoztatása nem valósult meg, amelyek hiánya miatt ezen szerződések valójában semmisnek minősülnek.

A bankok – a hitelszerződések tanulsága szerint - tudták, hogy a svájci frank erőteljes drágulása, sőt esetleg megszűnése várható, amely rövid időn belül akár az árfolyam megduplázódásával is együtt járhat. A bankok tudatosan választották a carry trade üzlethez a svájci frankot. A bankok tudták, hogy a kelet-európai lakosság belebukik a devizaalapú hitelezésbe. A devizaalapú hitelezés ugyanis lehetővé teszi a kelet-európai vagyonok jelentős részének megszerzését.

Miután a bankok – szerződések tanulsága szerint – előre tudták a carry trade lakossági alkalmazásából fakadó törvényszerű veszteséget, az árfolyam emelkedését, a információ elhallgatása révén tévedésbe ejtették a kelet-európai lakosságot, magatartásuk miatt felvetődik még a bűncselekmény alapos gyanúja is.

Kelet-Európában rendszerváltás történt. A SzovjetUNIÓ helyett jött az Európai UNIÓ. Mindegy melyik UNIÓ van? Nem!

A SzovjetUNIÓ uralma idején az embereknek munkájuk, létbiztonságuk volt. Mára a szocializmus ideje alatt elképzelhetetlen nyomor alakult ki, sőt az új UNIÓ korszaka minden eddigi hatalomhoz képest rosszabb, hiszen a lakhatást, a tulajdont veszik el az emberektől. Éppen a devizaalapú hitel bizonyítja, hogy az újonnan kialakult helyzet nem véletlen piaci, gazdasági hatás, hanem tudatosan szervezett folyamat.

AZ EURÓPAI UNIÓ FELADATA

Az Európai Unió megalapításának alapvető célja volt, hogy egy egységes szabályok szerinti piac alakuljon ki, amelynél az unió polgárai kellő biztonsággal vehetik meg más tagállam termékét, vehetik igénybe más tagállam vállalkozásainak szolgáltatását. (Pl. ma már elképzelhetetlen, hogy az egyik országban forgalmazott gépkocsi fékrendszere eltérjen a másik országban forgalmazott jármű fékjétől, vagy egyik gyártó kozmetikuma ne azonos minőségű legyen minden országban.)

A fenti bankok a kelet-európai országokban olyan hitelezési gyakorlatot alakítottak ki, amit saját országukban meg sem kísérelték volna. Sőt egyes esetekben még az egyes kelet-európai országok között is lényeges eltérések mutatkoznak. Így fordulhat elő, hogy ugyanazon svájci frank alapú szerződés törlesztő részlete Magyarországon háromszor magasabb, mint Lengyelországban.

A bankok differenciált üzleti feltételei kettészakították az Európai Uniót. A gazdag országok bankjai az általuk teremtett ellehetetlenült feltételekkel kívánják az egyébként is nehéz helyzetben lévő kelet-európai országokat tönkretenni.

A kialakult helyzet nem csak a kelet-európai, de a nyugat-európai országoknak is elfogadhatatlan. Nem szabad megengedni, hogy az Európai Unió elve, néhány bank tisztességtelen, tudatosan megtévesztő magatartása miatt megsemmisüljön.

JAVASLAT

Az Európai Unió tegyen határozott intézkedést arra, hogy a Kelet-Európában a bankok visszamenőleg, a szerződéskötéstől kezdve ugyanolyan feltétellel szolgáltassanak, mint az anyaországban. A jelenleg Kelet-Európában nyújtott devizaalapú hitelek vonatkozásában pedig az Európai Unió kötelezze a bankokat, hogy a devizaalapú hitelek

• számítása ne devizában, hanem az adott ország fizetőeszközében történjen,
• az emberek a törlesztő részletet a nemzet devizájában fizessék vissza,
• a kamat mértéke pedig feleljen meg az adott ország statisztikai hivatala által megállapított inflációs ráta egy százalékkal növelt értékének.

Budapest, 2011. szeptember 10.

Szociális Kerekasztal

Makkos Albert