A devizahitelesek érdekeit felkaroló több civil szervezet és szakember szerdán „veszélyesen hibásnak” minősítette a parlament elé került elszámolási törvényjavaslatot, és elégedetlenségét fejezte ki a tervezettel kapcsolatban, melyet az országgyűlésben jövő szerdán készülnek törvényerőre emelni – tudatta a Magyar Szociális Fórum csütörtökön.

Varga István, a Szociális Kerekasztal pénzügyi szakértője, Póka László, a Nem adom a Házamat mozgalom vezetője, és Simó Endre, a Magyar Szociális Fórum szervezője, további érdekvédelmi szervezetek egyetértésével állítják, hogy a kormány által javasolt elszámolás a jogtalanul elvett pénz töredékét adná vissza az adósnak, ugyanakkor egész gátrendszert épít ki a Hitelkárosultakat ért tetemes károkból fakadó követelések érvényesítésével szemben.

A kormány nem tartotta tiszteletben a jogalkotási törvényt, nem vonta be a törvény előkészítésébe az adósokat és nem tartott igényt az őket képviselő szakemberek szaktudására, elmulasztotta a törvényjavaslat társadalmi egyeztetését és hatásának elemzését. A civil szervezetek ezért kötelességüknek tartják felhívni a törvényhozók, az adósok és a közlemény figyelmét a törvényjavaslat zavaros, hibás voltára, arra, hogy sérti az Alaptörvényt, megfosztja a jogorvoslás lehetőségétől az adósokat.

A közlemény a továbbiakban ezt írja:

1. A deviza vételének és eladásának jutaléka, az árfolyamrés hamisnak bizonyult, tisztességtelen azért, mert devizát nem adtak el és nem is vettek. A törvényjavaslatba ezért az adás-vétel helyébe „átszámítást” iktattak, noha ilyen kategória nem szerepel a szerződésekben, hanem deviza adás-vételéről szólnak. Törvény utóbb nem másíthatja meg a szerződő felek akaratát! Ha valami nincs a szerződésben, nem iktathat helyébe mást, csak azért hogy, a pénzintézetek el ne veszítsék az árfolyamváltozásból származtatott hatalmas hasznukat. Az átszámítás utólagos beleerőltetése a szerződésekbe kifejezetten banki érdeket szolgál, és polgárijog-sértés.

2. A törvényjavaslat elveszi az adósoktól azt a jogot, hogy az Alaptörvénynek megfelelően forduljanak bírósághoz. Mindenkinek (!) joga, hogy ügyét független, pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül elbírálja a másik felekkel egyenlően. A törvényjavaslat szerint az elszámolás kézhezvétele után 30 napon belül lehet keresetet beadni, de csak 2015. december 31-ig, szemben a törvényes öt évvel – egy húsz éves futamidejű szerződés esetében. Ekkor sem járható a rendes bírói út, szó sincs nyilvános tárgyalásról, sőt tárgyalásról sem. A banknak beadott panaszt és az MNB pénzügyi békéltető testületi eljárást a pénzügyi érdekkör bonyolítja le. Ezt követően nem lehet rendes bírósághoz fordulni, hanem a legalacsonyabb szintű járásbíróság titkára egyedül dönt, tárgyalás nélkül a már elődei által kezelt iratokból – megfellebbezhetetlenül. Az alsóbb szintű bírósági elöljáró a legfőbb szintre, a Kúria magasságába emelkedik annak dacára, hogy fogalma sincs a pénzügyekről. E rendelkezés minden jogállamban kifogásolható, ellentétes a polgári peres eljárással, és az Alaptörvénnyel. Az elszámolási törvény megalkotóinak nincs felhatalmazásuk a magasabb rendű törvények megváltoztatására.

3.A bíróságok sorozatban mondták ki a jogtalan vagy jogsértő szerződések semmisségét. A készülő új törvény ennek most véget vet, mert a keresetet összegszerűen is meg kell fogalmazni, és ítélkezni kell róla, akár több milliós illeték lerovásával. Az adósok, ügyvédek, bírák nem rendelkeznek adatokkal a számításokhoz, az alperes bankok pedig titokra hivatkoznak. Nagy számban szakértők sem rendelhetők ki az így elhúzódó perekben. Az adós pedig végképp tönkremehet. A törvényjavaslat a jog eszközével csalja csapdába az igazukat keresőket. Teszi mindezt az Alaptörvény, a polgári törvénykönyv és a peres eljárás rendelkezéseinek megsértésével. E jogfosztást az Európai Bíróság biztosan nem fogja eltűrni, az adósok pedig kénytelenek lesznek hozzá fordulni. A törvényjavaslatot szakembereknek kell elemezniük, a törvényhozóknak pedig mérlegelniük kell a szakemberek véleményét és javaslatát. Az elszámolási törvénnyel kapcsolatos kapkodás azt a benyomást kelti a Hitelkárosultakban, hogy a kormány pontosan ezt a beható vizsgálatot és a várható következmények levonását akarja elkerülni. A civil szervezetek vezetői úgy összegzik véleményüket, hogy „ebből nagy baj lesz”.+++